Magyarország a nemzetközi antikorrupciós egyezményekhez való csatlakozásával, és azok kötelező hatályának elismerésével vállalta: nemzeti jogrendszerét úgy alakítja át, hogy az megfeleljen az egyezményekben foglalt követelményeknek.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban NVSZ) jogszabályi kötelezettségeiből fakadóan részt vesz a nemzetközi együttműködésből, nemzetközi egyezményekből eredő feladatok teljesítésében, jelentési és képviseleti kötelezettségek ellátásában. Kiemelt figyelmet fordít a szomszédos országok és más EU tagállamok partner szervezeteivel történő kapcsolatok kialakítására, az együttműködések elmélyítésére és a tapasztalatcserére, valamint a korrupcióellenes harcot folytató nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra, a különböző értékelési mechanizmusok tevékenységében való proaktív részvételre.
Az NVSZ feladatának tartja a korrupció elleni harc terén az együttműködés fokozását a megelőzésben érintett nemzetközi szervezetek vonatkozásában [Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Vezető Integritás Tisztviselők Munkacsoport (OECD SPIO WP), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Vesztegetés Elleni Munkacsoport (OECD WGB), ENSZ Korrupció Elleni Egyezmény Megelőzési Munkacsoport (UNCAC PWG), Korrupció Elleni Nemzetközi Akadémia (IACA)], továbbá részt vesz az antikorrupciós értékelési és ellenőrzési mechanizmusokban, az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) munkájában.
A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.§-a alapján az NVSZ kijelölt nemzeti tagként vesz részt az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának (EPAC/EACN) munkájában, ellátja a hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO)
A GRECO-t 1999-ben hozta létre az Európa Tanács, amely figyelemmel kíséri, hogy az államok megfelelnek-e a szervezet korrupcióellenes normáinak. A GRECO segít azonosítani a nemzeti korrupcióellenes politikák hiányosságait és ösztönözni a szükséges jogalkotási, intézményi és gyakorlati reformokat. A GRECO emellett platformot biztosít a korrupció megelőzésével és felderítésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztásához.
A GRECO „értékelési eljárás” keretében a vizsgált ország kérdőívet tölt ki, majd helyszíni látogatás keretében ad további tájékoztatást a korrupcióellenes intézkedésekről. Ezt egy hatásfelmérés követi („megfelelőségi eljárás”), ami megvizsgálja az ország értékeléséből származó ajánlások bevezetése érdekében hozott intézkedéseket.
A GRECO értékelési jelentései rámutatnak a nemzeti törvényhozás, a szabályozások, irányelvek és intézményi berendezkedések eredményeire és hiányosságaira, valamint ajánlásokat fogalmaznak meg azok kijavítására.
Magyarország 1999-ben csatlakozott a GRECO-hoz, értékelésére a GRECO Első (2003. március), Második (2006. március), Harmadik (2010. júniusi) és Negyedik (2015. március) Értékelési Körében került sor. Az ezek nyomán készített Értékelő Jelentések és az azokat követő „Megfelelőségi Jelentések” elérhetőek a GRECO weboldalán (http://www.coe.int/greco). Az Ötödik Értékelési Kör 2017. január 1-jén indult és annak megállapításait 2023. június 09-én szintén közzétették.
A GRECO székhelye Strasbourgban található.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció Elleni Egyezménye (UNCAC)
Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) az egyetlen kötelező érvényű, egyetemes korrupcióellenes jogi aktus.
Az Egyezményt elfogadta az ENSZ Közgyűlése: 2003. október 31-én, az 58/4. számú határozattal
Hatálybalépés: 2005. december 14., a 68. cikk (1) bekezdésével összhangban.
Aláírók: 140
Részes felek: 190 (2023. október 10-i adat) ország
Az Egyezmény öt fő területre terjed ki: megelőző intézkedések, büntetőjogi és bűnüldözési intézkedések, nemzetközi együttműködés, vagyonvisszaszerzés, valamint technikai segítségnyújtás és információcsere. Az Egyezmény a korrupció számos aspektusát vizsgálja, úgy mint a vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés és a magánszektorban elkövetett különböző korrupciós cselekmények.
A Részes Államok Konferenciája (COSP) az Egyezmény fő politikai döntéshozó szerve, amely támogatja a részes államokat és az aláíró feleket az Egyezmény végrehajtásában, és politikai iránymutatást ad a korrupcióellenes tevékenységek kidolgozásához és végrehajtásához. Az Egyezménynek a részes államok által történő tényleges végrehajtását a végrehajtási felülvizsgálati mechanizmus (Implementation Review Mechanism) eljárás keretében értékelik.
2005. évi CXXXIV. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezményének kihirdetéséről
1. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Szervezete Meridában, 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.
[A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése 2005. április 19-én megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. december 14-én lép hatályba.]
Megelőzéssel foglalkozó nyílt végű kormányközi munkacsoport (IWGP)
A korrupció megelőzésével foglalkozó nyílt végű kormányközi munkacsoport, az úgynevezett "megelőzési munkacsoport" a részes államok konferenciájának egyik alárendelt szerve. Feladata, hogy segítse a részes államokat a korrupció elleni egyezmény II. fejezete szerinti megelőző intézkedésekkel kapcsolatban.
A munkacsoport 2009-es megalakulása óta évente ülésezik, amelyen a résztvevők információt és tapasztalatokat cserélnek egymással.
A munkacsoport tevékenységében a Nemzeti Védelmi Szolgálat is szerepet vállal, és a jövőben aktív résztvevője kíván lenni az üléseknek, amelyeken a megelőzés területén elért szakmai eredményeit, a magyarországi tapasztalatokat és érdemi intézkedéseket kívánja bemutatni.
A Megelőzéssel foglalkozó nyílt végű kormányközi munkacsoport (IWGP) székhelye Bécsben található.
Korrupcióellenes Bűnüldözési Hatóságok Globális Operatív Hálózata (GlobE Network)
A GlobE-hálózat 2021. június 3-án kezdte meg tevékenységét. Célja, hogy olyan közösséget építsen ki, amelyben a korrupcióellenes bűnüldöző hatóságok szakemberei informálisan együttműködnek egymással a határon átnyúló korrupció elleni küzdelem érdekében, és amely erősíti a közvetlen kommunikációt és információcserét a felek között, továbbá elősegíti a gyakorlati tapasztalatok megosztását.
A hálózat lehetőséget kínál a taghatóságoknak a kapcsolattartásra mind a szakmai találkozók és rendezvények keretében, mind a kiépített biztonságos kommunikációs platformon keresztül.
A GlobE-hálózat 2021. novemberben Bécsben tartotta első ülését, amelyen elfogadták az alapszabályt, és megalakult a hálózat tevékenységét irányító Bizottság is. A második plenáris ülésre 2022. június 28-30. között került sor Bécsben. A harmadik ülést 2022. novemberben tartották Madridban. A negyedik plenáris ülés megrendezésére 2023. júliusban szintén Bécsben került sor. Az ötödik plenáris ülést 2024. nyarán Kínában rendezik meg.
A hálózatnak jelenleg (2024. januári adat) 101 ország 177 hatósága a tagja.
A hálózat központja Bécsben található.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Az OECD egy olyan nemzetközi szervezet, amely a jobb életet szolgáló politikák kialakításán dolgozik. Célja, hogy olyan politikákat alakítson ki, amelyek elősegítik a jólétet, az egyenlőséget, és a lehetőségeket mindenki számára. Magyarország 1996 óta tagja a szervezetnek.
Kormányokkal, politikai döntéshozókkal és az állampolgárokkal dolgozik együtt a tényeken alapuló nemzetközi szabványok kialakításán, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások egész sorára keresi a megoldásokat. A gazdasági teljesítmény javításától és a munkahelyteremtéstől kezdve az erős oktatás előmozdításán át a nemzetközi adócsalás elleni küzdelemig egyedülálló fórumot és tudásközpontot biztosít az adatok és elemzések, a tapasztalatcsere, a legjobb gyakorlatok megosztása, valamint a közpolitikákkal és a nemzetközi szabványalkotással kapcsolatos tanácsadás számára.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat látja el Magyarország képviseletét a Közszektor Integritási Tisztviselők Munkacsoportban (SPIO). A Szolgálat számos háttéranyagot készít a nemzetközi szervezet számára, valamint részt vesz az OECD Nemzeti Tanács felé irányuló koordinációs tevékenységben is.
„Külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelem”-ről szóló Egyezményének végrehajtását értékelő korábbi jelentés (2012) – többek között – előre lépésként értékelte a Központi Nyomozó Főügyészségen belül létrehozott Korrupció Elleni Ügyek Osztálya felállítását, a Magyarország által a kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtása terén tett erőfeszítéseket, valamint azt, hogy a Büntető Törvénykönyv szabályozza a vesztegetés feljelentésének elmulasztása tényállását.
Az OECD „A növekedés jegyében” című 2015. évi kiadványában megfogalmazottak szerint azt állapítja meg, hogy Magyarország az elmúlt 10 évben jelentős közigazgatási reformot hajtott végre. A jövőbe tekintő vonatkozó szakpolitikai javaslata pedig a kormányzati szervek közötti információáramlás és az adatbázisok integrációjának fokozása.
2017 januárban az OECD elfogadta a Közszféra Integritására vonatkozó Ajánlást, amely aktív magyar részvétellel készült.
2018-ban megjelent az Education for Integrity című kiadvány, amely a gyermekek és fiatal felnőttek integritás oktatásához nyújt segédanyagot tanárok számára. A Nemzeti Korrupcióellenes Program és a 2015-2016 évekre szóló Intézkedési terv tartalmazta a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát, valamint antikorrupciós és integritás képzés kidolgozását irányozta elő középiskolások számára. A kiadvány két helyen is megemlíti Magyarországot, mint jó tagállami példát, emellett kiemeli a Nemzeti Védelmi Szolgálat szakértői részvételét az iskolai antikorrupciós tréning kidolgozásában.
Az OECD székhelye Párizsban található.
Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA)
Magyarország 2010. szeptemberben csatlakozott az IACA-hoz, amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni küzdelemnek szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektor, a civil társadalom, bírók, ügyészek, rendőrök).
A Nemzeti Védelmi Szolgálat is tagja az Akadémiának, és aktív résztvevője az akadémia különböző képzéseinek, szemináriumainak.
A IACA székhelye Bécsben található.
Európai Partnerek a Korrupció Ellen/Európai Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózat (EPAC/EACN)
A 2004-ben alakult EPAC egy független, informális szakmai hálózat, amely az Európa Tanács tagállamainak több mint 70 korrupcióellenes hatóságát és rendvédelmi (rendőrségi) szervét foglalja magában, köztük Magyarország is a tagja. Célja szakmai tapasztalatcsere-fórum biztosítása szakértők számára a közös stratégiák kidolgozása és a szakmai színvonal fejlesztése céljából. Az EPAC/AECN munkájában való részvételre a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a jelölte ki nemzeti tagnak a Nemzeti Védelmi Szolgálatot.
2009-ben a szlovéniai Nova Goricában tartott éves szakmai konferencián egyhangúlag elfogadták az EPAC alapszabályát. Az akkori 27 európai uniós tagállamon kívül az EPAC tagságát megnyitották az Európa Tanács tagállamainak korrupcióellenes hatóságai és rendőri szervei előtt. Albánia, Horvátország, Észak-Macedónia, Montenegró, Norvégia és Szerbia hatóságai, amelyek korábban megfigyelőként vettek részt az EPAC-ban, taggá váltak.
A 2008-ban létrejött EACN az EU tagállamok mintegy 50 antikorrupciós szervezetét, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) is magában foglalja. Az EPAC szervezetére ráépülve működik, azért hozták létre, hogy javítsa az Európai Unióban a korrupció megelőzésével és a korrupció elleni küzdelemmel megbízott hatóságok közötti együttműködést, valamint szorosabbá tegye a tagállamok és az európai intézmények közötti kapcsolatokat. A hálózat platformot biztosít a hatékony intézkedésekre és tapasztalatokra vonatkozó, EU-val kapcsolatos információk cseréjéhez, a lehetőségek azonosításához, valamint a közös stratégiák és a magas szintű szakmai normák kidolgozásában való együttműködéshez.
A hálózatok munkájában történő aktív szerepvállalásával a Nemzeti Védelmi Szolgálat hozzájárult az EPAC által kiadott Integritási kockázatok kezelése című útmutatóban meghatározott kockázatkezelési metodika kialakításához. Az útmutató célja, hogy alapul szolgáljon az antikorrupciós szervezetek és rendvédelmi szervek számára a kockázatmenedzsment és kockázatelemzési tevékenység fejlesztéséhez, amely a korrupció-megelőzési feladatok hatékony ellátását szolgálja. Az útmutató kockázatok kezelését tárgyaló fejezete a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Pénzügyminisztérium által készített módszertani útmutató alapján került kidolgozásra.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat nemzetközi rendezvényei során együttműködő szakmai partnerünk volt még:
Regionális Korrupcióellenes Kezdeményezés (RAI)
