Magyarország a nemzetközi antikorrupciós egyezményekhez való csatlakozásával, és azok kötelező hatályának elismerésével vállalta: nemzeti jogrendszerét úgy alakítja át, hogy az megfeleljen az egyezményekben foglalt követelményeknek. E vállalás teljesítését a nemzetközi szervezetek (GRECO, OECD, UNODC) ellenőrzik.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat jogszabályi kötelezettségeiből fakadóan részt vesz a nemzetközi együttműködésből, nemzetközi egyezményekből eredő feladatok teljesítésében, jelentési és képviseleti kötelezettségek ellátásában.
Kiemelt figyelmet fordít a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartásra, a különböző értékelési mechanizmusok tevékenységében való proaktív részvételre, ahol a legújabb antikorrupciós és integritási trendek, illetve jó gyakorlatok megismerése mellett, a magyar jó példák ismertetésére is sor kerül. Meghatározó eredményként értékelhetőek a nemzetközi szinten is elismertté vált magyar jó gyakorlatok.

Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO, a Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezmény, illetve Kiegészítő Jegyzőkönyve végrehajtásával kapcsolatban megállapította, hogy a 2013-ban hatályba lépett Büntető Törvénykönyv széleskörűen megfelel az Egyezmény és a Kiegészítő Jegyzőkönyv követelményeinek. 2015 júliusában megjelent a Magyarországot értékelő jelentés „A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése” címmel. A jelentés a Magyarországon bevezetett rendszerek hatékonyságát értékeli, valamint a megállapítások alapján összesen 18 ajánlást tesz az ország számára többek között a jogalkotás átláthatóságának erősítése, az országgyűlési képviselők részére etikai kódex elkészítése, a bírák értékelése és más szolgálati helyre rendelése, és ügyészek fegyelmi felelősségre vonásának átláthatóbbá tétele, valamint etikai és antikorrupciós tárgyú képzések tartásával kapcsolatban.
Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének III. „Bűncselekménnyé minősítés és jogalkalmazás” és IV. „Nemzetközi együttműködés” fejezeteinek végrehajtását ellenőrző vizsgálati jelentést 2013-ban fogadta el az Egyezmény Végrehajtását Ellenőrző Csoport (Implementation Review Group - IRG). A IV. „Nemzetközi együttműködés” fejezettel kapcsolatban az értékelők jó gyakorlatként emelték ki, hogy a jogszabályok széleskörű együttműködést tesznek lehetővé a kölcsönös bűnügyi jogsegély területén.
Az egyezmény célja a korrupció hatékonyabb és hatásosabb megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedések elősegítése és megerősítése, a nemzetközi együttműködés, technikai segítségnyújtás támogatása a korrupció megelőzése és a korrupció ellen folytatott harc során.
A korrupció ellen folyó harc segítésére az UNCAC Kiegészítő testületeket hozott létre: a Végrehajtást Felügyelő Mechanizmus Munkacsoportot, a Megelőzés Munkacsoportot, és a Vagyon-visszaszerzés Munkacsoport.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló Egyezményének végrehajtását értékelő 2012-es jelentése – többek között – előrelépésként értékelte a Központi Nyomozó Főügyészségen belül a Korrupció Elleni Ügyek Osztályának létrehozatalát, a Magyarország által a kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtása terén tett erőfeszítéseket, valamint azt, hogy a Büntető Törvénykönyv szabályozza a vesztegetés feljelentésének elmulasztása tényállását.
Az Európai Bizottság 2014-ben publikált EU Antikorrupciós Jelentése megállapítja, hogy Magyarország integritás- és megelőzés-orientált megközelítést alkalmaz a közigazgatáson belül. Az Európai Unió 2014-es Versenyképességi Jelentése beszámol az átláthatóság erősítése érdekében a közigazgatásban 2013-ban bevezetett új intézkedésekről.
Az OECD A növekedés jegyében című, 2015. évi kiadványa azt állapítja meg, hogy Magyarország az elmúlt 10 évben jelentős közigazgatási reformot hajtott végre. Az OECD jövőre vonatkozó szakpolitikai javaslataként megfogalmazottak alapján fokozni kell a kormányzati szervek közötti információáramlást és az adatbázisok integrációját. A kiadvány közigazgatásra vonatkozó további megállapítása, hogy a közbeszerzések területén erősíteni kell az átláthatóságot, valamint a versenyt.
2017 januárjában az OECD elfogadta a Közszféra Integritására vonatkozó Ajánlást, amely aktív magyar részvétellel készült. A 2018. évben tovább folytatódott az Ajánlás végrehajtásához szükséges eszközkészlet kidolgozása, amely a tagok aktív hozzájárulásán és szakmai tapasztalatain alapul.

Az OECD 2018-ban jelentette meg az Education for Integrity című kiadványát. A kiadvány a gyermekek és fiatal felnőttek integritás oktatásához nyújt segédanyagot tanárok számára. A Nemzeti Korrupcióellenes Program és a 2015-2016 évekre szóló Intézkedési terv tartalmazta a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát, valamint antikorrupciós és integritás képzés kidolgozását irányozta elő középiskolások számára. A kiadvány két helyen is tartalmazza Magyarországot, mint jó tagállami példát, emellett kiemeli a Nemzeti Védelmi Szolgálat szakértői részvételét az egynapos (ún. projekt napok) iskolai antikorrupciós tréning kidolgozásában.

Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni küzdelemnek szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között).
Az Európai Partnerek a Korrupció Ellen (European Partners Against Corruption, EPAC) egy független, informális szakmai hálózat, melynek Magyarország is tagja, a több mint 60 uniós antikorrupciós szervezet mellett.
Fő célja szakmai tapasztalatcsere-fórum biztosítása a tagok szakértői számára a közös stratégiák kidolgozására és a szakmai színvonal fejlesztésére.
Az Európai Kontaktpont Hálózat a Korrupció Ellen (European Contact-Point Network Against Corruption, EACN) egy formális szakmai hálózat, amely az EU tagállamok mintegy 50 antikorrupciós szervezetét, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) foglalja magában. Az EPAC szervezetére ráépülve működik, fő célja az EU tagállamok antikorrupciós együttműködésének fejlesztése.

Az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának (EACN), valamint az Európai Partnerek a Korrupció Ellen (EPAC) munkájában történő aktív szerepvállalásával az NVSZ hozzájárult az EPAC által kiadott Integritási kockázatok kezelése című útmutatóban meghatározott kockázatkezelési metodika kialakításához. Az útmutató célja, hogy alapul szolgáljon az antikorrupciós szervezetek és a rendőrségi felügyeleti testületi számára a kockázatmenedzsment és kockázatelemzési tevékenység fejlesztéséhez, amely a korrupció-megelőzési feladatok hatékony ellátását szolgálja. Az útmutató kockázatok kezelését tárgyaló fejezete az NVSZ és a Pénzügyminisztérium által készített módszertani útmutató alapján került kidolgozásra.