A korrupció elleni fellépés kulcseleme a már elkövetett korrupciós bűncselekmények hatékony felderítése és szankcionálása. Ennek érdekében kiemelt cél a büntetőeljárásig eljutó ügyek számának növelése, valamint azoknak a folyamatoknak a megerősítése, amelyek támogatják a feljelentést és a büntetőjog érvényesülését.

 

A hazai büntetőjog egyértelműen meghatározza és szankcionálja a korrupciós bűncselekményeket, emellett olyan további magatartásokat is büntetendővé tesz – például a hivatali visszaélést –, amelyeket a nemzetközi gyakorlat és a közvélemény is korrupcióként értékel. A jogszabályi környezet tehát harmonizál a nemzetközi elvárásokkal.

 

Az elmúlt években a büntetőeljárási szabályozás több ponton is megújult, kifejezetten a korrupciós ügyek hatékonyabb megelőzése és kezelése érdekében. Ide tartozik például a titkos felderítés új keretének kialakítása, a hatóságok közötti együttműködés megerősítése, az ügyészi szerep hangsúlyosabbá tétele, valamint a bűncselekményeket feltáró személyekkel köthető megállapodás bevezetése. Emellett bővültek a felülbírálati indítvány előterjesztésének lehetőségei is.

 

A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása komoly előkészítést és garanciákat igényel, ugyanakkor a humán hírszerzés továbbra is nélkülözhetetlen eleme a sikeres nyomozásoknak.

 

A hivatali és korrupciós bűncselekmények elleni fellépést erősíti, hogy a jogszabályok lehetővé teszik a nyomozó hatóságok, az ügyészségek és a felderítő szervek teljes körű együttműködését.

 

A rendőrség a korrupciós ügyek nyomozását végző állomány felkészültségének növelésére, valamint a belső korrupció megelőzésére kiemelt hangsúlyt fektet, többek között célzott képzések révén. A Nemzeti Védelmi Szolgálat az államigazgatásban rejlő korrupciós kockázatok azonosítását és csökkentését szemléletformálással, tudásmegosztással, technológiai fejlesztésekkel és szakmai kiadványokkal támogatja.

 

A korrupciós bűncselekmények között továbbra is a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása a legjellemzőbb kategóriák. Jelentős változást hozott, hogy a Büntető Törvénykönyv 2021. január 1-jétől vesztegetésnek minősíti az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben adott vagy elfogadott jogtalan előnyt is, vagyis kriminalizálta a hálapénz jelenségét.

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kimondja, hogy jogtalan az állami egészségügyi szolgáltatás nyújtása során az elfogadott vagy kért pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatás. Ugyanakkor pontosan meghatározza a legálisan adható ajándék körét és értékét is.

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény rögzítette az állami egészségügy új foglalkoztatási formáját, az abból való kizárás eseteit, valamint megszüntette az állami és magánellátás közötti átjárhatóságot.

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-a kiterjesztette a Nemzeti Védelmi Szolgálat bűnmegelőző és bűnfelderítő hatáskörét az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra, illetve az egészségügyi rendszert működtető állami és önkormányzati intézmények dolgozóira is.

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával 2024. július 1-től a gyermekvédelemben dolgozók alkalmasságvizsgálatának részét képező kifogástalan életvitel ellenőrzést is az NVSZ hajtja végre.


A korrupciós ügyek sikeres felderítésének kommunikálása – a sajtóban és online felületeken – szintén fontos szerepet játszik a megelőzésben, hiszen erősíti a társadalmi tudatosságot, a jogkövető magatartást és a közbizalmat.