A Nemzeti Védelmi Szolgálat bűnmegelőzési és bűnfelderítési tevékenysége mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal is meghatározó részt tud vállalni a korrupcióellenes küzdelemben, nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében az ellenőrzött vagyoni- és jövedelmi helyzetét, vagyoni gyarapodásának tendenciáit vizsgálva.
Az igazságszolgáltatásban nemcsak az értékalapú eszközökkel kívánták az átláthatóságot növelni, hanem jogszabályok módosításával is biztosították a szervezeti integritás erősítését.

A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújtott ahhoz, hogy az ügyészségen belül is megalakulhasson a korrupcióellenes egység. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is.
Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálta az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott igazságszolgáltatási reform, amelynek egyik fő törekvése volt, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyenek képesek biztosítani a jogszolgáltatást.
A Kúrián külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust, és ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra.
Az Országos Bírósági Hivatal megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely részt vesz a bírósági igazgatás törvényességét, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét, valamint a bírósági szervezet átlátható és számon kérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.
Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott új kódexekben, a 2014. március 15-től életbe lépett új Polgári Törvénykönyvben és a 2013. július 1-től életbe lépett új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás fejlesztésében kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelménye.
Külön kiemelendő, hogy az új Büntető Törvénykönyv lényegesen kibővíti az ezekkel kapcsolatos bűncselekményei tárgyi hatályát, és immár kiterjed azokra az esetekre is, amikor a bűncselekményt jogi személy felhasználásával követik el. A jogi személy felelőssége akkor is vizsgálható, hogyha a bűncselekményt elkövető személye nem állapítható meg, de egyértelműen bűncselekmény történt. Tehát sok esetben el lehet járni a jogi személlyel szemben, ha nem állapítható meg a konkrét személyi felelősség.