A Kormány megalakulásától kezdve fontos feladatának tekintette az állam iránti bizalom növelését, valamint a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló-képességének erősítését a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján.

Az elmúlt években számos korrupcióellenes intézkedés történt, amelyek már nem kizárólagosan a szigorú szabályozásokra helyezték a hangsúlyt, hanem helyet kapott benne a megelőzés és a társadalmi szemléletformálás is.

E komplex rendszer alkalmas a korrupció elleni kétirányú, azaz mind a megelőzési, mind a büntetőjog eszközeivel történő eredményes fellépéshez.

A korrupcióval szembeni első kormányzati stratégia

A korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról szóló 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat alapvetően jogi szemléletet követett, és a végrehajtandó intézkedéseket büntetőjogi és más jogi feladatokra osztotta, amelyet egyéb intézkedések egészítettek ki.

Kiemelendő továbbá, hogy Magyarország ezen időszakban csatlakozott több nemzetközi egyezményhez is, például a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD egyezményhez; az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményéhez, a Korrupcióról szóló polgári Jogi Egyezményhez, valamint az ENSZ Korrupció elleni Egyezményéhez.

Közös Nyilatkozat 

A korrupció elleni küzdelem első szakpolitikai lépcsőfokainak meghatározása mellett egyes szervek különösen nagy hangsúlyt fektettek e cél megvalósulására. 2011. november 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.
A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.
A célok elérése érdekében 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal is részese lett az együttműködésnek. 2014. decemberében a közös nyilatkozatban részes szervezetek vezetői kiegészítő nyilatkozatban rögzítették, hogy – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 2014. júniusában kiadott Kormány rendeletben meghatározott új feladatmegosztásra tekintettel – a belügyminiszter is csatlakozik az eredeti megállapodáshoz. Végül 2016-ban, az együttműködés ötödik évfordulóján a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozott.
A korrupcióellenes közös nyilatkozatot aláíró szervek erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, melynek egyik eszköze a korrupcióellenes belső képzések, továbbképzések fejlesztése.

A közös nyilatkozatot aláíró szervek vezetői évente a Korrupcióellenes Világnapon sajtónyilvános közös konferencia keretében értékelik és ismertetik intézményük éves tevékenységét, továbbá határozzák meg a következő év súlyponti kérdéseit.

Közigazgatási Korrupciómegelőzési Program

A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupciómegelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozta meg. A program már nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozta, hanem kiemelt szerepet kapott benne a korrupció megelőzése és az integritás rendszer erősítése is.

Hivatásetika megújítása 

Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készült az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről, amely segítségül szolgál ahhoz, hogy a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészíthessék saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. A társadalmi egyeztetéssel készült Zöld Könyv a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során.

A Zöld Könyv tizenhét olyan hivatásetikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ilyen követelmény többek között az, hogy a tisztviselők feladataikat az Alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése. A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése alapos előkészítési munkálatok után 2013. június 21-én elfogadta a valamennyi kormánytisztviselőre kiterjedő Hivatásetikai Kódexet. Ezzel a magyar közigazgatás két évtizedes adósságát törlesztette. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra került a Magyar Rendvédelmi Kar Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex és Etikai Eljárási Szabályzat is. A kódex az alkalmazása során kel ténylegesen életre. A kormánytisztviselők 2013 júniusában megválasztották az etikai bizottságok tagjait, akik a Hivatásetikai Kódexet sértő cselekményeket elbírálják, és az enyhébb etikai vétségek esetén figyelmeztetést, a súlyosabbak esetén megrovást szabnak ki. Az etikai vétségeken túlmutató normaszegések továbbra is fegyelmi és büntetőeljárásban kerülnek szankcionálásra.

A Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex kötelező felülvizsgálati eljárása 2019 év folyamán megtörtént és a 2019. december 14-én megtartott Közgyűlésen elfogadásra került a 2020. január 1. napján hatályba lépő új Kódex, melyet az ezt követően indult eljárásokban kell majd alkalmazni.

Integritásirányítási rendszer

A korrupcióval szembeni fellépés, és az értékalapú szervezeti működés általános követelményei között a megelőzési céllal (prevenció) megfogalmazott korrupcióellenes beavatkozások teremtenek szoros kapcsolatot. Akár szervezeti, akár állami szinten beszélünk a korrupció elleni fellépésről, a beavatkozás módja tekintetében különböző fejlődési fokozatok állapíthatók meg. 

A legfejlettebb megoldásnak a szakértők a kinyilvánított elvek és értékek gyakorlatba való átültetésére, valamint a visszaélések megelőzésére és szankcionálására egyaránt törekvő, ún. integritás rendszerek kiépítését ítélik. Ennek előfeltétele az állami vagy szervezeti szintű, összehangolt integritáspolitikák megfogalmazása. 

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló Korm. rendelet értelmében az integritás a szerv „vonatkozó szabályoknak, valamint a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése”. 

Bár a jogszabály a szervezet vonatkozásában szól az integritásról, ezt egyéni és államigazgatási szinten egyaránt értelmezhetjük. Integráns személyről beszélhetünk, ha az illető a szabályokkal és az általa vallott elvekkel összhangban cselekszik. Az egyén és a szervezet integritása szoros kölcsönhatásban van egymással, erősítik, de gyengíthetik is egymást: ha az egyén nem azonosul a szervezet értékrendjével, elvárásaival, akkor a szervezet sem tud hatékonyan működni.

A szervezeti integritás erősítése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy azt nem tekinthetjük pusztán a korrupció elleni fellépés elemének: az intézkedések megvalósítása egyben a jó kormányzás, a hatékony közszolgálat feltételeként is értelmezhető. 

Az integritás szintjének emelése és a korrupció elleni küzdelem első lépéseként a Kormány az említett rendeletben megalkotta az integritás tanácsadó jogintézményét, és kötelezővé tette a kinevezését minden 50 főnél nagyobb létszámmal működő államigazgatási szervnél. Az integritás tanácsadó feladata különösen a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadása és kivizsgálása, valamint az, hogy a felmerülő hivatásetikai kérdésekben a szervezet vezetőit, a munkatársakat tájékoztassa és tanácsot adjon részükre.

A 2016. október 1-jén hatályba lépett módosítást követően már minden 100 főnél nagyobb létszámmal működő államigazgatási szervnél kötelező integritás tanácsadó kinevezése, egyéb esetekben a feladatot az adott szerv irányítását ellátó szerv integritás tanácsadója láthatja el.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló Korm. rendelet szerint az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat és ez alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Emellett a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet is ki kell alakítani. 

A kormányrendelet – az átláthatóság és a kockázatelemzés szempontjait figyelembe véve – előírja, hogy az államigazgatási szervek munkatársai milyen szabályok szerint tarthatnak kapcsolatot az érdekérvényesítőkkel, azaz a hatályon kívül helyezett lobbi törvényhez képest tágabban határozza meg az érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartás szabályait.