Nemzetközi szervezetekben való szakmai részvétel
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) számos nemzetközi szervezet munkájában vesz részt, amelyek a korrupció megelőzését, az integritás erősítését és a jogalkalmazás fejlesztését szolgálják. Az együttműködések célja a tapasztalatcsere, a nemzetközi szabványok és jó gyakorlatok megismerése, valamint a magyar szakértők aktív szerepvállalása a nemzetközi korrupcióellenes közösségben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC)
Az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC) az egyetlen, jogilag kötelező erejű, globális korrupcióellenes nemzetközi egyezmény. Az ENSZ Közgyűlése 2003. október 31-én fogadta el (58/4. határozat), és 2005. december 14-én lépett hatályba. Az Egyezményhez eredetileg 140 aláíró csatlakozott, jelenleg 190 részes fél van.
Magyarország az Egyezményt a 2005. évi CXXXIV. törvénnyel hirdette ki; az Egyezmény 2005. december 14-én lépett hatályba hazánkban.
Az UNCAC öt fő területet ölel fel:
· megelőző intézkedések,
· büntetőjogi és bűnüldözési eszközök,
· nemzetközi együttműködés,
· vagyonvisszaszerzés,
· technikai segítségnyújtás és információcsere.
A Részes Államok Konferenciája (COSP) az Egyezmény fő döntéshozó szerve, amely iránymutatást ad a végrehajtásra és működteti a Végrehajtási Felülvizsgálati Mechanizmust (IRM), amely a tagállamok előrehaladását értékeli.
Magyarország részt vett az első felülvizsgálati körben (2013), amely a III. (Bűncselekménnyé minősítés és jogalkalmazás) és IV. (Nemzetközi együttműködés) fejezetek végrehajtására fókuszált. A második felülvizsgálati kör – amely a II. (Megelőző intézkedések) és V. (Vagyonvisszaszerzés) fejezeteket vizsgálja – jelenleg is folyamatban van.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat szakértői 2023-ban értékelőként vettek részt Lengyelország felülvizsgálatában, 2025-ben pedig felkérést kaptak Elefántcsontpart előrehaladási jelentésének értékelésére.
Megelőzéssel foglalkozó kormányközi munkacsoport (IWGP)
Az UNCAC megelőző intézkedéseivel foglalkozó nyílt végű kormányközi munkacsoport (IWGP) a Részes Államok Konferenciájának alárendelt szerve. 2009 óta évente ülésezik Bécsben, célja a tagállamok közötti tapasztalat- és információcsere a korrupció megelőzésének jó gyakorlatairól.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat rendszeresen részt vesz a munkacsoport ülésein, ahol bemutatja Magyarország korrupciómegelőzési intézkedéseit és eredményeit.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Az OECD a jobb életet szolgáló, tényeken alapuló közpolitikák kialakításán dolgozik világszerte.
Célja, hogy előmozdítsa a jólétet, az egyenlőséget és a fenntartható fejlődést. Fórumot biztosít a kormányok és szakértők számára a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások közös elemzésére, valamint a jó gyakorlatok és nemzetközi szabványok megosztására.
Magyarország 1996 óta tagja a szervezetnek, és aktívan részt vesz annak korrupcióellenes munkájában. Az OECD székhelye Párizsban található.
Hazánkat a Nemzetközi Vesztegetés Elleni Munkacsoportban (Working Group on Bribery – WGB), valamint a Közszféra Integritás és Korrupcióellenes Munkacsoportban (Public Integrity and Anti-Corruption Working Group – PIAC) a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat képviselik.
A külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény (OECD WGB) tagjaként Magyarország részt vesz a monitoringmechanizmusban.
2024-ben országunk vezető értékelőként vett részt a Dél-afrikai Köztársaság negyedik körös értékelésében.
Az OECD szakmai értékelései rendszeresen vizsgálják Magyarország előrehaladását is a korrupció elleni küzdelemben.
2017-ben az OECD elfogadta a Közszféra integritására vonatkozó ajánlást, amelynek kidolgozásában Magyarország aktív szerepet vállalt.
A szervezet 2018-ban megjelent Education for Integrity című kiadványa a fiatalok integritás-oktatását segíti, és Magyarországot több alkalommal is jó gyakorlatként említi, kiemelve a Nemzeti Védelmi Szolgálat szakmai közreműködését.
A Government at a Glance 2025 kiadvány szerint Magyarország azon 20 OECD-tagország egyike, amely az egész kormányzatra kiterjedő stratégiai kerettel rendelkezik a korrupció elleni fellépés és a közszféra integritásának erősítésére. Emellett Magyarország azon hat OECD-ország egyike, amely teljeskörűen nyomon követi nemzeti antikorrupciós stratégiája végrehajtását.
Az OECD-keretű együttműködés célja a közszektor integritásának erősítése, a korrupcióellenes stratégiák összehangolása, valamint a nemzetközi ajánlások megvalósításának elősegítése.
OECD – Integrity and Anti-Corruption
Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO)
A GRECO-t az Európa Tanács hozta létre 1999-ben azzal a céllal, hogy elősegítse a korrupció megelőzését és felderítését, valamint nyomon kövesse a tagállamok korrupcióellenes normáinak teljesülését. A szervezet értékelései feltárják az egyes országok jogi és intézményi rendszereinek erősségeit, hiányosságait, és ajánlásokat fogalmaznak meg a szükséges reformokra.
Magyarország 1999-ben csatlakozott a GRECO-hoz, amely a korrupció elleni intézkedések hatékonyságát vizsgálja és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. Magyarország öt értékelési körben vett részt. Az értékelések és a megfelelőségi jelentések a GRECO weboldalán érhetők el.
Az értékelési körök során Magyarország az alábbi vizsgálatokon esett át:
• első értékelési kör: 2001
• második értékelési kör: 2005
• harmadik értékelési kör: 2010
• negyedik értékelési kör: 2016
• ötödik értékelési kör: 2023, közzététel folyamatban
A GRECO munkájában való aktív részvétel hozzájárul a magyar korrupcióellenes és integritási intézkedések fejlesztéséhez, valamint a nemzetközi normákhoz való igazodáshoz.
A szervezet székhelye Strasbourgban található.
(GRECO: https://www.coe.int/en/web/greco)
Európai Partnerek a Korrupció Ellen / Európai Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózat (EPAC/EACN)
Az EPAC egy 2004-ben létrehozott, független szakmai hálózat, amely az Európa Tanács tagállamainak több mint 70 korrupcióellenes hatóságát és rendvédelmi szervét tömöríti.
Célja, hogy fórumot biztosítson a szakértők közötti tapasztalatcserére, közös stratégiák kidolgozására és a szakmai színvonal fejlesztésére.
Az EPAC munkájában Magyarországot a Nemzeti Védelmi Szolgálat képviseli, a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján.
A hálózat uniós társszervezete az Európai Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózat (EACN), amely az EPAC szervezetére épülve működik, és az EU tagállamok mintegy 50 antikorrupciós hatóságát, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) foglalja magában. Célja az EU-n belüli együttműködés erősítése, a korrupció megelőzésében és felderítésében elért eredmények, tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztása.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat aktív közreműködésével készült el az EPAC által kiadott „Integritási kockázatok kezelése” című útmutató, amely módszertani alapot biztosít az antikorrupciós szervezetek számára a kockázatkezelési és elemzési tevékenységek fejlesztéséhez. Az útmutató kockázatkezelési fejezete a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Pénzügyminisztérium által kidolgozott módszertanra épül.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat az EPAC Kiválósági Díj (EPAC Excellence Award) pályázaton 2023-ban harmadik, 2024-ben pedig első helyezést ért el kiemelkedő korrupciómegelőzési projektjeivel.
(EPAC/EACN: https://www.epac-eacn.org)
Korrupcióellenes Bűnüldözési Hatóságok Globális Operatív Hálózata (GlobE Network)
A GlobE Network 2021-ben jött létre az ENSZ kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy erősítse a korrupcióellenes bűnüldöző hatóságok közötti informális együttműködést és közvetlen kommunikációt. A hálózat elősegíti a határokon átnyúló információcserét, a gyakorlati tapasztalatok megosztását és a bizalomépítést a tagok között.
A hálózatnak jelenleg 132 ország 244 hatósága a tagja, központja Bécsben található. Magyarországot a Nemzeti Védelmi Szolgálat is képviseli, amely 2023 novembere óta tagja a GlobE Networknek.
Az éves szakmai tevékenységet bemutató, kiadvány formában is megjelent 2024. évi jelentésben 27 szakértő, köztük a Nemzeti Védelmi Szolgálat kijelölt kapcsolattartó pontja is megszólalt, megosztva tapasztalatait a nemzetközi együttműködésről.
2024-ben a GlobE Network elindította „Empowering Women in Justice / for Justice” című mentorprogramját, amely a nők szerepének erősítését célozza a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén. A programban a Nemzeti Védelmi Szolgálat két munkatársa is részt vett, erősítve a magyar szakmai jelenlétet a nemzetközi korrupcióellenes közösségben.
(GlobE Network: https://globenetwork.unodc.org)
Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia (IACA)
Magyarország 2010-ben csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amelyet az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam közösen hozott létre. Az IACA a világ első olyan oktatási intézménye, amely kifejezetten a korrupció elleni küzdelemnek szentelt, és globálisan képez szakembereket a kormányzati, civil és magánszférából.
A szervezet székhelye az ausztriai Laxenburgban található. Magyarország 2011 óta részes állama az IACA-t létrehozó megállapodásnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálat pedig tagként és aktív résztvevőként vesz részt az akadémia képzésein és szakmai programjaiban.
Az IACA 2022-ben indította el globális programját a korrupcióellenes hatóságok hatékonyságának mérésére szolgáló nemzetközi módszertan kidolgozására. A kezdeményezés 2025 augusztusában szakértői munkacsoport-üléssel folytatódott Laxenburgban, ahol a Nemzeti Védelmi Szolgálat képviselte Magyarországot. A véglegesített módszertant 2025 decemberében, New Yorkban mutatják be a “Harnessing Data to Improve Corruption Measurement” című globális konferencián.
(IACA: https://www.iaca.int/)