Megerősített bűnüldözés és igazságszolgáltatás

A korrupcióval szembeni fellépés fontos eleme a már elkövetett korrupciós bűncselekmények eredményes feltárása és hathatós szankcionálása, valamint azoknak a folyamatoknak a megerősítése, amelyek biztosítják és támogatják a korrupciós ügyeknek a feljelentésig, a büntetőeljárás megindításáig való eljutását, amelyeket a büntetőjog és a büntető eljárásjog érvényesít.

A hazai büntetőjog nevesíti és szabályozza azon cselekményeket, amelyeket korrupciós bűncselekménynek tekint, azonban bűncselekményként, illetve hivatali visszaélésként szankcionál olyan további tényállásokat is, amelyeket a nemzetközi gyakorlat, a közvélemény szintén korrupcióként értékel, így a hatályos büntetőjog megfelelően harmonizált.

A büntető eljárásjog az utóbbi években több olyan módosításon ment keresztül, amelyek kifejezetten a korrupciómegelőzés területére vonatkoztak (pl. a titkos felderítés új keretének kialakítása; az eljárásban érintett szervek együttműködésének teljessé, szorosabbá tétele; az ügyész szerepének hangsúlyosabbá tétele; a bűncselekményeket feltáró személlyel való megállapodás lehetőségének bevezetése; a felülbírálati indítvány előterjeszthetősége lehetőségének bővítése).

A bírói engedélyhez kötött eszközök használatának biztonságos bevezetése sokrétű és időigényes előkészítést igényel. Ugyanakkor a humán hírszerzés nélkül nagyon nehéz eredményeket elérni, ami indokolttá teszi annak előtérbe helyezését.

A hivatali és korrupciós bűncselekmények elleni fellépés hatékonyságát erősíti, hogy a szabályok lehetővé teszik a nyomozó hatóságok, az ügyészségek és a felderítő szervek teljes körű együttműködését.

A rendőrség nagy hangsúlyt fektet a korrupciós bűncselekmények nyomozását végző állomány munkájának hatékonyságát növelő, illetve a belső, rendőri korrupció megelőzését szolgáló képzésekre. A Nemzeti Védelmi Szolgálat az államigazgatási szervek működésében rejlő korrupciós kockázati tényezők minél teljesebb azonosítása és azok számának csökkentése érdekében kiadványokkal, szemléletformálással, tudásmegosztással és technológiai fejlesztésekkel növeli a korrupciós tevékenység szakszerűségét.

A korrupciós bűncselekmények közül továbbra is a vesztegetés és vesztegetés elfogadása a legjellemzőbb bűncselekményi kategória, amelyek tekintetében a leglényegesebb változás, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását követően vesztegetésnek minősül az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben adott vagy elfogadott jogtalan előny. A jogtalan előnyök nevesítésével 2021. január 01-jétől kezdődően kriminalizálja az úgynevezett hálapénz jelenségét.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kimondja, hogy jogtalan az állami egészségügyi szolgáltatás nyújtása során az elfogadott vagy kért pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatás, egyéb előny. A törvény pontosan meghatározza a legálisan adható ajándék körét és mértékét is.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény meghatározta az állami egészségügy új foglalkoztatási formáját, az abból történő kizárás eseteit (pl. szándékos bűncselekmény elkövetése), illetve megerősítette az állami és magán egészségügyi ellátás közötti átjárhatóság megszűnését.

Az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 7. § kiterjesztette a Nemzeti Védelmi Szolgálat bűnmegelőző, bűnfelderítő hatáskörét az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra, valamint az állami és önkormányzati egészségügyi rendszert működtető irányítási-felügyeleti intézmények dolgozóira is.

A sikeresen felderített korrupciós ügyeknek a sajtó felé történő kommunikálása, nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenése is eredményesen járulhat hozzá az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésének megelőzéséhez.

Menü

Főoldal

Navigáció