A 2013. március 19-én tartott workshopon a közigazgatási és civil szervezetek képviselői az OECD által meghívott nemzetközi szakértőkkel közösen a „Hogyan segítheti a kommunikáció a korrupció megelőzését?” kérdést vitatták meg, és osztották meg az ezzel kapcsolatos gondolataikat egymással. A „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” c. kiemelt projekt keretében szervezett rendezvényt Bertók János, az OECD közszféra integritásával foglalkozó főosztályának vezetője és Gu Yueren, a kínai Nemzeti Korrupció-megelőzési Hivatal főigazgató-helyettese nyitotta meg. A konferencia előadói Diana Kurpniece, a lett Korrupció Megelőzésért és Leküzdéséért felelős Iroda főosztályvezetője, Peter Wilson, a brit Nemzeti Csalás Elleni Hatóság munkatársa, Gu Yueren úr, valamint Klotz Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium antikorrupciós szakértője voltak.
A szakmai fórum lehetőséget adott a közigazgatás nemzeti és külföldi szakértőinek arra, hogy tapasztalataikat kicserélve javaslatok megtételével járuljanak hozzá egy hatékony, az integritást és a közbizalmat növelő kommunikációs kampány kidolgozáshoz.
Bertók János és Gu Yueren nyitóbeszédeit követően a résztvevők megismerkedhettek Lettország antikorrupciós tevékenységének intézményi kereteivel, a Korrupció Megelőzéséért és Leküzdéséért felelős Iroda (KNAB) szerepével, majd az Iroda korrupcióellenes kampányaival. Mielőtt rátért volna az általános figyelemfelkeltő, a diákok ismereteinek bővítését célzó, illetve az egészségügyi szektorral foglalkozó kampányok részletes bemutatására, Diana Kurpniece kitért a média szerepére is. Kiemelte, hogy a média érdeklődésének fókuszában elsősorban a KNAB bűnüldöző tevékenysége áll. A címlapokra szinte csak a nagyszabású korrupciós bűncselekmények felderítésével lehet felkerülni, a megelőzéssel kapcsolatos témák nehezebben jeleníthetőek meg a sajtóban, és a közvélemény figyelmét is nehezebben keltik fel. Ezt igyekeztek a kommunikációs stratégia kialakítása során szem előtt tartani, ezért az általános figyelemfelkeltő kampány mind képi mind hangi megjelenésében harsány és erőteljes volt, az egészségügyi szektort célzó pedig provokatív. A bemutatott kampányok tapasztalatait összefoglalva Diana Kurpniece elmondta, hogy központi, általános üzeneteket közvetítő kampánynak akkor van értelme, ha jelentős szemléletváltást szeretnénk elérni, vagy egy kiterjedt problémára szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Hosszútávon változást csak a hiteles szervezeti kommunikáció és a tisztviselők példamutatása érhet el.
Peter Wilson úr, a brit Nemzeti Csalás Elleni Hatóság kampányainak tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A kampányok tervezésének és előkészítésének részleteire is kiterjedő előadása során Wilson úr kihangsúlyozta, hogy nincs olyan kampány, amely a társadalom egészét képes elérni, és megszólítani, ezért rendkívül fontos a különböző célcsoportok meghatározása már a tervezés szakaszában. Ezt követően felmérésekkel meg kell vizsgálni a célcsoportok jellemzőit és attitűdjét, hogy tudjuk milyen üzenettel és hogyan lehet elérni őket. Prezentációja rendkívül szemléletesen mutatja be a Nemzeti Csalás Elleni Hatóság által meghatározott célcsoportokat, és a célcsoportonként differenciált kommunikációs stratégiákat. A kommunikációs csatornák kiválasztásával kapcsolatban elhangzott, hogy természetesen annak is igazodnia kell a csoportjellemzőkhöz. Az idősebb korosztályt személyesen, események szervezésével, a fiatalabbakat interaktív, közösségi oldalakon is terjeszthető alkalmazásokkal érdemes megközelíteni. A közszolgálati tisztviselőket elsősorban e-learning képzésekkel és belső figyelemfelkeltő kampányok együttes alkalmazásával próbálták érzékenyíteni a csalás jelentette veszélyek iránt. A bemutatott kampányok sok mindenben különböztek, volt azonban, ami mindegyikre jellemző volt: az alapos előkészítettség és az eredmények mérése.
A délelőtt harmadik előadója, Gu Yueren főigazgató-helyettes úr átfogó előadásában ismertette Kína korrupcióellenes stratégiáját, és az ahhoz kapcsolódó kommunikációs irányokat. Ahogy a stratégia, úgy a kommunikáció elsődleges célja is az integritás erősítése mind a társadalom egészében, mind az államigazgatáson belül. A tájékoztatás és figyelemfelhívás egyik központi eleme Kínában is az oktatási tevékenység, de ugyanúgy hangsúlyos az online jelenlét is. A Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal honlapja például a negyedik leglátogatottabb honlap Kínában.
Délután Klotz Péter, a KIM antikorrupciós szakértője ismertette a kommunikációs kampány tervezésének főbb irányait és az előkészítés során felmerülő dilemmákat. Kitért a tájékoztatási kampány jogi kereteire, a kampány társadalmi környezetére, majd megvizsgálta a közbizalom erősítésének lehetséges főbb szempontjait. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők megvitatták az állampolgárok és a közszolgálati tisztviselők tájékoztatásának kérdéseit, a közigazgatás mint célcsoport személyi és szervezeti érzékenyítését, valamint a média és a civil szervezetek kampányban betölthető szerepét.
Bertók János értékelő záróbeszédében a hiteles és innovatív kommunikáció fontossága mellett kiemelte, hogy a kommunikáció eredményének elérésén túl a célhoz vezető útnak is kiemelt jelentősége van, hiszen ez erősítheti vagy gyengítheti az üzenetet.
(A délutáni csoportmunka konklúziói és az előadások diái megtalálhatóak a kapcsolódó anyagok közt.)