A korrupció a köz- és a magánszektor határterületein jelent a legnagyobb kockázatot, különösen a közbeszerzések, engedélyezési eljárások, adóvisszatérítések vagy hatósági ellenőrzések során. Az állam feladata, hogy kiszámítható és átlátható működési feltételeket teremtsen a gazdasági szereplők számára, valamint aktívan lépjen fel a piaci versenyt torzító befolyásolási kísérletek ellen.
Nemzetközi szinten egyre következetesebbé válik a vállalati integritás és felelősségvállalás elvárása, különösen az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtása, valamint az anyaországi megfelelési szabályok (pl. FCPA, UK Bribery Act) nyomán. A vállalatok világszerte erősítik megfelelési és etikai rendszereiket, és egyre inkább az integritásalapú működés válik versenyelőnnyé.
A hazai tapasztalatok szerint a jogi személyek belső kontrollrendszereinek erősítése kulcsfontosságú a visszaélések megelőzésében és korai felismerésében, mivel a külső ellenőrzések önmagukban nem képesek teljes körű védelmet biztosítani. E törekvéseket az államnak tulajdonosként és szabályozóként egyaránt támogatnia kell, biztosítva, hogy a tisztességes piaci szereplők ne kerüljenek hátrányba a szabályokat megszegőkkel szemben.
A jogi személyekkel szembeni felelősségre vonás szabályai az elmúlt években több alkalommal módosultak, összhangban az OECD és a Moneyval ajánlásaival. A változtatások célja, hogy a jogi személyekkel szembeni intézkedések ténylegesen alkalmazhatók legyenek, és a szankciók elrettentő hatása érvényesüljön.
A tulajdonosi szerkezet átláthatósága továbbra is kiemelt kérdés, mivel a nem beazonosítható tényleges tulajdonos növeli a visszaélési és pénzmosási kockázatokat. Ennek kezelését szolgálja a tényleges tulajdonosi nyilvántartás fejlesztése, amely az Európai Unió elvárásainak megfelelően növeli az elszámoltathatóságot és a gazdasági biztonságot.
A magánszektor szabályozásának kialakítása során elengedhetetlen az érintettek bevonása és az előzetes egyeztetés, mivel csak így biztosítható a jogbiztonság, a bizalom és a versenyképesség egyensúlya. A széleskörű konzultációk és a megfelelő felkészülési idő hozzájárulnak a hatékony és hosszú távon is működőképes szabályozási környezet kialakításához.