Magyarország Kormánya és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerezet (OECD) közötti közigazgatási-fejlesztési megállapodás 2012. január 23-án lépett hatályba. Kormányrendeletben meghatározottak szerint a 23 hónapig tartó projekt öt építőelemből áll. Ezek közül az utolsó határozza meg a korrupcióellenes erőfeszítésekről szóló áttekintő értékeléssel kapcsolatos elvárásokat: „… célja a fejlesztések számba vétele, valamint lehetséges kiigazítások felvetése. Ez az értékelés a korábban elvégzett munkán alapul.”
Az OECD által készített jelentés a magyar kormányzat két éve megkezdett antikorrupciós tevékenységét értékeli, melyet az OECD-Magyarország Partnerség a Közigazgatási Reform Programban elnevezésű keretprogramon belül hajtottak végre. A jelentés a közigazgatási reform tágabb kontextusába helyezi az OECD-Magyarország Partnerség két kulcselemét: a közszolgálat új magatartási kódexének végrehajtását és a bejelentő védelmet. A jelentés az integritás reform összes lényeges kezdeményezésének értékelésével túlmutat ezen a két fókuszponton.
Magyarországon a lakosság körében tapasztalt széleskörű korrupció észlelés és a közintézményekbe vetett alacsony bizalmi szint teszi különösen nagy kihívássá az új integritásmenedzsment keretprogram bevezetését. A többi OECD országhoz hasonlóan az új integritás rendszer végrehajtása Magyarországon is gondos tervezést és jelentős vezetői támogatást igényel, ami magába foglalja a közigazgatásban végbemenő kulturális változást, szemléletváltást is. Az integritásmenedzsment keretprogram fenntarthatósága nagyban függ ennek a kulturális változásnak az eredményességétől, a hatékony politikai végrehajtástól és attól, hogy képesek vagyunk-e beágyazni ezt az integritás nézőpontot a mindennapi kormányzati tevékenységekbe.
Az elmúlt két évben a kormányzat bevezette az új integritásmenedzsment rendszert, amely hosszú távon lehetőséget teremtett a korrupciós kockázatok azonosítására és enyhítésére. Az új keretprogram néhány kulcspontjának mélyreható és széles konzultációs eljárása támogatja a rendszer tervezését és végrehajtását. Noha a bevezetés óta eltelt rövid idő nem teszi lehetővé az rendszer hatásának teljes körű felmérését, de a kezdeti eredmények bíztatóak.
A jelentés részletekbe menően tárgyalja a hazánkban alkalmazott intézkedéseket, melyeket az OECD a következőképpen foglal össze a jelentés végén:
1. A korrupciós kockázatok értékelésének beépítése az ország szabályozó hatásvizsgálatába egy olyan újítás, amely megfelelően végrehajtva a korrupciós kockázatok azonosításával és megelőzésével erősíteni tudja a korrupcióval szembeni ellenállást.
2. Az új integritásmenedzsment rendszer figyelemre méltó javulást és az alapos kivitelezés ígéretes jeleit mutatja.
3. Az Állami Számvevőszék integritás felmérésének sikerült bemutatnia a magyar közigazgatás új szemléletét és terminológiáját, amely a közigazgatás minden szintje és a nagyközönség számára is széles körben elismert. Ez a módszertani megközelítés viszonyítási ponttá vált az elmúlt évek legtöbb integritás kezdeményezése számára.
4. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tréningek nem csak lendületet adtak a kulturális változásnak, de tetemes tudást halmoztak fel integritás témában a magyar állami szektorban.