2026. március 24-én tette közzé az OECD az Anti-Corruption and Integrity Outlook 2026 című jelentését, amely 62 ország nemzeti integritási rendszereit vizsgálja.
A jelentés megállapítja, hogy a kormányok továbbra is aktívan fejlesztik jogszabályaikat, intézményeiket és szakpolitikáikat a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében, ugyanakkor e reformok gyakorlati megvalósítása sok esetben elmarad a várakozásoktól.
Az elemzés hét kiemelt területre terjed ki: korrupcióellenes és integritási stratégiák, a lobbitevékenység szabályozása, az összeférhetetlenség kezelése, a politikai finanszírozás, a közérdekű információk átláthatósága, a közszolgálati fegyelmi rendszerek integritása, valamint az igazságszolgáltatás integritása.
Az OECD Public Integrity Indicators (PII-k) adatai alapján a jelentés rámutat, hogy bár számos ország előrelépést ért el az integritási keretek kialakításában, azok végrehajtása továbbra is egyenetlen. A vizsgálat kiterjed a csalással, a közbeszerzésekkel és a szervezett bűnözéssel összefüggő kockázatok kezelésére szolgáló eszközökre is, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti integritási rendszerek további megerősítésére.
Az adatok szerint az integritási szabályozások erőssége és azok tényleges végrehajtása között számottevő különbség figyelhető meg: az OECD-országokban ez átlagosan 19 százalékpont (63% szemben 44%-kal), míg a partnerországok esetében 26 százalékpont. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az OECD-tagországok mindössze egynegyede követi nyomon korrupcióellenes stratégiái végrehajtását. A jelentés szerint Magyarország azon nyolc OECD-tagország közé tartozik, amelyek nyomon követik korrupcióellenes stratégiájuk végrehajtását.
Kiemelt terület az igazságszolgáltatási rendszerek integritásának erősítése. Bár a legtöbb ország rendelkezik összeférhetetlenségi szabályokkal a bírák és ügyészek számára, a kötelező érdekeltségi nyilatkozatok következetes benyújtása az OECD-országok kevesebb mint egyharmadában valósul meg. A jelentés szerint indokolt a legmagasabb kockázatú helyzetek fokozottabb nyomon követése, valamint az érdekeltségek feltárására vonatkozó szabályok megerősítése.
A jelentés arra is rámutat, hogy egyre több ország határoz meg célzott intézkedéseket a magánszektorban jelentkező korrupció visszaszorítására. E törekvések mellett ugyanakkor szükséges az olyan sérülékeny területek védelmének erősítése is, mint az állami tulajdonú vállalatok és a köz- és magánszféra partnerségek.
Az OECD szerint az országok mind szélesebb körben alkalmaznak adatvezérelt megközelítéseket és digitális technológiákat az integritási intézkedések végrehajtásának támogatására. Ide tartozik többek között a gépi tanulás és az adatelemzés használata a kockázatkezelés és az ellenőrzés fejlesztésében, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a csalás és egyéb szabálytalanságok felderítésében.
A kiadvány angol nyelven – beleértve a fő megállapításokat és ábrákat – az alábbi linken érhető el:
Anti-Corruption and Integrity Outlook 2026 | OECD
A jelentéshez országspecifikus fejezetek is kapcsolódnak, amelyek részletesen, országonként mutatják be az egyes nemzeti integritási rendszerek jellemzőit, erősségeit és fejlesztendő területeit.
A Magyarországra vonatkozó országspecifikus fejezet angol nyelven itt érhető el:
Anti-Corruption and Integrity Outlook 2026: Hungary