A korrupció továbbra is nagy kihívást jelent Európában, éves szinten körülbelül 120 milliárd euro kárt okoz az Európai Unió gazdaságának. Az európaiakat mélységesen aggasztja a jelenség, 76 százalékuk úgy véli, hogy az széles körben elterjedt - állítja a frissen megjelent Európa Uniós Antikorrupciós Jelentés.

A jelentés elemzi a korrupció jelenségét és leírja azokat a lépéseket, melyeket a megelőzéshez és a korrupció elleni harchoz szükségesek. A felmérés célja, hogy a Bizottság, a tagállamok, az Európai Parlament és döntéshozók bevonásával vitát indukáljon a korrupcióellenes munka támogatására. Mivel nincs egy általános, mindenkire alkalmazható megoldás, ezért a jelentés tagállamonként, nemzeti összefüggésekben vizsgálta a korrupció jelenségét.

A tanulmány szerint a világ számos országa szenved a mélyen gyökerező korrupciótól, mely akadályozza a gazdasági fejlődést, aláássa a demokráciát, károsítja az igazságszolgáltatást és a jogállamiságot. Jelen van az Európai Unió összes tagállamában, de mindegyik országban más a jellege és a mértéke. Hatással van a kormányzásra, a közpénzek megfelelő kezelésére és a szabad piacokra, szélsőséges esetben a demokratikus intézményekbe vetett bizalomra is. A korrupció olyan összetett gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális dimenziókkal rendelkező jelenség, melyeket nehezen lehet szétválasztani.

Az EU-tagállamokban nagyrészt megvannak a korrupció megelőzéséhez és megfékezéséhez szükséges jogi eszközök és intézmények, az eredmények ennek ellenére mégsem mindenhol kielégítők. A korrupcióellenes szabályokat nem mindig tudják megfelelően érvényesíteni, a rendszerszintű problémákat nem tudják elég hatékonyan kezelni, és az érintett intézmények sem minden esetben rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a szabályok érvényesítéséhez. A kitűzött célok még mindig eléggé távol vannak az elért eredményektől, és gyakran úgy tűnik, hogy a korrupció kiirtására irányuló valódi politikai akarat is hiányzik.

A jelentés az összes tagállamban egyaránt különösen fontos kérdésekre koncentrál: a jól bevált gyakorlatokat éppúgy leírja, mint a gyengeségeket, és meghatározza azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy a korrupciót még hatékonyabban azonosíthassák. A Bizottság mindemellett elismeri, hogy a vizsgált kérdések némelyike kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik. Azonban az az Unió közös érdeke, hogy minden tagállam rendelkezzen hatékony korrupcióellenes politikával. A jelentés ezért arra törekszik, hogy elősegítse a magas szintű korrupció-megelőzési szabványok kialakítását az EU-ban a problémák tudatosításával és a jó gyakorlatok ismertetésével.

A jelentéshez kapcsolódóan 2013. február és március hónapokban készült közvélemény-kutatás az alábbi megállapításokat tette hazánkat érintően:

•    A nemzeti közintézmények megítélése 2011. óta a leginkább Magyarországon, Ausztriában és Litvániában javult; az EU intézményekkel kapcsolatban pedig Magyarországon, Máltán és Szlovéniában.

•    Az EU intézmények korrupciócsökkentésben játszott szerepét Horvátországban (51 %), Belgiumban (42 %), Lengyelországban (41 %), Magyarországon és Máltán (egyaránt 39 %) valamint Romániában (38 %) ítélik meg legpozitívabban.

•    Magyarországon figyelhető meg a közvélemény legjelentősebb javulása a nemzeti közintézményekben és az EU intézményeiben jelenlévő korrupcióval kapcsolatban; Litvániában és Ausztriában szintén szembetűnő a javulás a nemzeti intézményekkel kapcsolatban; Máltán, Bulgáriában, Szlovéniában és Görögországban pedig az EU intézményeivel kapcsolatban.

•    Máltán, Magyarországon és Portugáliában egyre többen vélekednek úgy, hogy az üzleti kultúrának nem része a korrupció.

•    A megkérdezettek leginkább Horvátországban (17 %), Lengyelországban és Észtországban (15 %), Írországban (13 %), Görögországban, Magyarországon, Ausztriában és Litvániában (11 %) vélekedtek úgy, hogy a korrupció szintje egyre csökken.

•    A vélekedés, hogy a közintézményekben jelen van a korrupció legszembetűnőbben Magyarországon (-14 százalékpont), Ausztriában (-12 százalékpont) és Litvániában (-10 százalékpont) csökkent.

•    A legjelentősebb elmozdulást a még kedvezőbb megítélés irányába Magyarországon (-22 százalékpont), Máltán (-21 százalékpont), Bulgáriában (-16 százalékpont), Görögországban (-13 százalékpont) valamint Szlovéniában (-11 százalékpont) mérték.

A felmérés kevésbé kedvező jelenségekről is beszámol:

•    Körülbelül minden nyolcadik európainak (12%) van olyan személyes ismerőse, aki megvesztegethető, vagy már előfordult, hogy megvesztegették. A litván (35%), a szlovák (33%) és a görög (31%) válaszadók között vannak a legtöbben olyanok, akiknek van már megvesztegetett ismerőse. Őket a lettek (25%), a horvátok (24%), a ciprusiak és a magyarok (egyaránt 21%), majd pedig a bolgárok és a csehek (egyaránt 20%) követik.

•    A tagállamok szintjén Szlovákiában (68%), Magyarországon (60%), Litvániában (54%) és a Cseh Köztársaságban (53%) tartja a legtöbb válaszadó – és az emberek többsége – elfogadhatónak azt, ha valamilyen szívességet kell tennie viszonzásul az elérni kívánt közigazgatási vagy közszolgáltatásért.

•    Az uniós átlaggal (3%) szemben minden tizedik szlovák és magyar válaszadó (egyaránt 10%) tartja mindig elfogadhatónak azt, ha szívességet kell tennie viszonzásul azért, hogy valamilyen közigazgatási vagy közszolgáltatást megkapjon.