A Kormány megalakulásától kezdve fontos feladatának tekintette az állam iránti bizalom növelését, valamint a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló-képességének erősítését a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már az új szemlélet alapján a megelőzésre is hangsúly kerül a tisztább közigazgatás és a tisztább közélet létrejöttéért. A korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról szóló 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat alapvetően jogi szemléletet követett, és a végrehajtandó intézkedéseket büntetőjogi és más jogi feladatokra osztotta, amelyet egyéb intézkedések egészítettek ki.

Közös Nyilatkozat 

2011. november 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. 

A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.

A 2014. decemberében a közös nyilatkozatban részes szervezetek vezetői kiegészítő nyilatkozatban rögzítették, hogy – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 2014. júniusában kiadott Kormány rendeletben meghatározott új feladatmegosztásra tekintettel – a belügyminiszter is csatlakozik az eredeti megállapodáshoz.

2015. december 10-én a Belügyminisztérium Márványaulájában került megtartásra a Korrupcióellenes Világnap alkalmából szervezett konferencia, amelyen dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, dr. Kónya István, a Kúria elnök-helyettese és dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamainak Budapestre akkreditált nagykövetei és diplomatái, a rendvédelmi szervek vezetői, valamint a sajtó nyilvánossága előtt - értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.

Közigazgatási Korrupciómegelőzési Program

A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupciómegelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kormányzati szintű program. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozta meg. A program már nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozta, hanem kiemelt szerepet kapott benne a korrupció megelőzése és az integritás rendszer erősítése is.

Hivatásetika megújítása 

Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készült az állami szerveknél érvényesítendő etikai követelményekről, amely segítségül szolgál ahhoz, hogy a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészíthessék saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. A társadalmi egyeztetéssel készült Zöld Könyv a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során.

A Zöld Könyv tizenhét olyan hivatásetikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ilyen követelmény többek között az, hogy a tisztviselők feladataikat az Alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése. A Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlése alapos előkészítési munkálatok után 2013. június 21-én elfogadta a valamennyi kormánytisztviselőre kiterjedő Hivatásetikai Kódexet. Ezzel a magyar közigazgatás két évtizedes adósságát törlesztette. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra került a Magyar Rendvédelmi Kar Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex és Etikai Eljárási Szabályzat is. A kódex az alkalmazása során kel ténylegesen életre. A kormánytisztviselők 2013 júniusában megválasztották az etikai bizottságok tagjait, akik a Hivatásetikai Kódexet sértő cselekményeket elbírálják, és az enyhébb etikai vétségek esetén figyelmeztetést, a súlyosabbak esetén megrovást szabnak ki. Az etikai vétségeken túlmutató normaszegések továbbra is fegyelmi és büntetőeljárásban kerülnek szankcionálásra.

Integritásirányítási rendszer

A korrupcióval szembeni fellépés, és az értékalapú szervezeti működés általános követelményei között a megelőzési céllal (prevenció) megfogalmazott korrupcióellenes beavatkozások teremtenek szoros kapcsolatot. Akár szervezeti, akár állami szinten beszélünk a korrupció elleni fellépésről, a beavatkozás módja tekintetében különböző fejlődési fokozatok állapíthatók meg. 

A legfejlettebb megoldásnak a szakértők a kinyilvánított elvek és értékek gyakorlatba való átültetésére, valamint a visszaélések megelőzésére és szankcionálására egyaránt törekvő, ún. integritás rendszerek kiépítését ítélik. Ennek előfeltétele az állami vagy szervezeti szintű, összehangolt integritáspolitikák megfogalmazása. 

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló Korm. rendelet értelmében az integritás a szerv „vonatkozó szabályoknak, valamint a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése”. 

Bár a jogszabály a szervezet vonatkozásában szól az integritásról, ezt egyéni és államigazgatási szinten egyaránt értelmezhetjük. Integráns személyről beszélhetünk, ha az illető a szabályokkal és az általa vallott elvekkel összhangban cselekszik. Az egyén és a szervezet integritása szoros kölcsönhatásban van egymással, erősítik, de gyengíthetik is egymást: ha az egyén nem azonosul a szervezet értékrendjével, elvárásaival, akkor a szervezet sem tud hatékonyan működni.

A szervezeti integritás erősítése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy azt nem tekinthetjük pusztán a korrupció elleni fellépés elemének: az intézkedések megvalósítása egyben a jó kormányzás, a hatékony közszolgálat feltételeként is értelmezhető. 

Az integritás szintjének emelése és a korrupció elleni küzdelem első lépéseként a Kormány az említett rendeletben megalkotta az integritás tanácsadó jogintézményét, és kötelezővé tette a kinevezését minden 50 főnél nagyobb létszámmal működő államigazgatási szervnél. Az integritás tanácsadó feladata különösen a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadása és kivizsgálása, valamint az, hogy a felmerülő hivatásetikai kérdésekben a szervezet vezetőit, a munkatársakat tájékoztassa és tanácsot adjon részükre.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló Korm. rendelet szerint az államigazgatási szerveknél évente december 31-éig fel kell mérni az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos korrupciós kockázatokat és ez alapján egyéves korrupciómegelőzési intézkedési tervet kell megfogalmazni a kockázatok kezelésére. Emellett a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására általános eljárásrendet is ki kell alakítani. 

A kormányrendelet – az átláthatóság és a kockázatelemzés szempontjait figyelembe véve – előírja, hogy az államigazgatási szervek munkatársai milyen szabályok szerint tarthatnak kapcsolatot az érdekérvényesítőkkel, azaz a hatályon kívül helyezett lobbi törvényhez képest tágabban határozza meg az érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartás szabályait.

A Nemzeti Korrupcióellenes Program

A Közigazgatási Program koncepcióját a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) (a továbbiakban: Program) tovább folytatja oly módon, hogy az általános célkitűzésekhez igazodóan ezúttal már a kormányzaton kívüli szereplőket is orientálni kívánja.

A Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A helyzetértékelés keretében összefoglalja a korrupció elleni fellépés magyarországi fejlődését, a korrupció megelőzésére tett kormányzati intézkedéseket, korrupciós elemzéseket, indexeket mutat be, foglalkozik a nemzetközi szervezetek megállapításaival, továbbá áttekinti a főbb nemzetközi antikorrupciós és integritás trendeket.

Figyelembe veszi a közigazgatás szereplőinek, továbbá a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő független állami szervezeteknek a véleményét és javaslatait.

Általános célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele, a hatósági eljárások fejlesztése, az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítása, a korrupcióellenes oktatás és képzés kiterjesztése, a szemléletformálás, továbbá a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer megteremtése; amely területekre vonatkozó intézkedésektől már középtávon a korrupcióval szembeni szervezeti és egyéni ellenálló képesség erősödését várja.

E célok eléréséhez szükséges eszköz a kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata, képzések, oktatások, tájékoztatási kampányok lefolytatása. A Program a közszféra, az állami tulajdonú vállalatok és a versenyszféra, illetve a társadalom egésze vonatkozásában fogalmaz meg célokat, valamint épít a közigazgatás és a civil társadalom intenzív együttműködésére.

A program végrehajtása megkezdődött, annak koordinálásáért a Nemzeti Védelmi Szolgálat felelős.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe

Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A 2011-től a rendőrség részeként létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban zavartalanul működtek. A Szolgálat kiemelt feladata a korrupció csökkentése, a szervezett bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő munka folytatása, illetve a hivatásuk miatt veszélybe került munkatársak és családtagjaik számára a megfelelő védelem megszervezése. A rendvédelmi szerveken belüli korrupcióellenes küzdelmet hatékonyan szolgálják az új jogintézmények, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálatok.

A kormányzati korrupcióellenes tevékenység terén 2014 őszén került sor szervezeti átalakításra. A Kormány tagjai feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet a belügyminiszter feladatkörébe utalta a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását, amelyet a belügyminiszter a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével lát el. E feladatok végrehajtására a Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül 2014. október 1-jével megkezdte működését a Korrupciómegelőzési Főosztály (továbbiakban: KMF).

A KMF stratégiai tervező, módszertani támogató, elemző-értékelő, koordinációs tevékenységet fejt ki, részt vesz az integritásirányítás rendszer fejlesztésében, tájékoztató és köztudatformáló intézkedéseket készít elő és közreműködik a nemzetközi együttműködésből eredő kötelezettségek teljesítésében.

Megerősített bűnüldözés és igazságszolgáltatás

A Nemzeti Védelmi Szolgálat bűnmegelőzési és bűnfelderítési tevékenysége mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal is meghatározó részt tud vállalni a korrupcióellenes küzdelemben, nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében az ellenőrzött vagyoni- és jövedelmi helyzetét, vagyoni gyarapodásának tendenciáit vizsgálva. 

A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújtott ahhoz, hogy az ügyészségen belül is megalakulhasson a korrupcióellenes egység. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. 

Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálta az Országgyűlés által 2011-ben elfogadott igazságszolgáltatási reform, amelynek egyik fő törekvése volt, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyenek képesek biztosítani a jogszolgáltatást. 

A Kúrián külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust, és ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra.

Az Országos Bírósági Hivatal megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely részt vesz a bírósági igazgatás törvényességét, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét, valamint a bírósági szervezet átlátható és számon kérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.

Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott új kódexekben, a 2014. március 15-től életbe lépett új Polgári Törvénykönyvben és a 2013. július 1-től életbe lépett új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás fejlesztésében kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelménye.

Külön kiemelendő, hogy az új Büntető Törvénykönyv lényegesen kibővíti az ezekkel kapcsolatos bűncselekményei tárgyi hatályát, és immár kiterjed azokra az esetekre is, amikor a bűncselekményt jogi személy felhasználásával követik el. A jogi személy felelőssége akkor is vizsgálható, hogyha a bűncselekményt elkövető személye nem állapítható meg, de egyértelműen bűncselekmény történt. Tehát sok esetben el lehet járni a jogi személlyel szemben, ha nem állapítható meg a konkrét személyi felelősség.

Nemzetközi Együttműködés

Magyarország a nemzetközi antikorrupciós egyezményekhez való csatlakozásával, és azok kötelező hatályának elismerésével vállalta: nemzeti jogrendszerét úgy alakítja át, hogy az megfeleljen az egyezményekben foglalt követelményeknek. E vállalás teljesítését a nemzetközi szervezetek (GRECO, OECD, UNODC) ellenőrzik. 

Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO, a Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezmény, illetve Kiegészítő Jegyzőkönyve végrehajtásával kapcsolatban megállapította, hogy a 2013-ban hatályba lépett Büntető Törvénykönyv széleskörűen megfelel az Egyezmény és a Kiegészítő Jegyzőkönyv követelményeinek. 2015 júliusában megjelent a Magyarországot értékelő jelentés „A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése” címmel. A jelentés a Magyarországon bevezetett rendszerek hatékonyságát értékeli, valamint a megállapítások alapján összesen 18 ajánlást tesz az ország számára többek között a jogalkotás átláthatóságának erősítése, az országgyűlési képviselők részére etikai kódex elkészítése, a bírák értékelése és más szolgálati helyre rendelése, és ügyészek fegyelmi felelősségre vonásának átláthatóbbá tétele, valamint etikai és antikorrupciós tárgyú képzések tartásával kapcsolatban. 

Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének III. „Bűncselekménnyé minősítés és jogalkalmazás” és IV. „Nemzetközi együttműködés” fejezeteinek végrehajtását ellenőrző vizsgálati jelentést 2013-ban fogadta el az Egyezmény Végrehajtását Ellenőrző Csoport (Implementation Review Group - IRG). A IV. „Nemzetközi együttműködés” fejezettel kapcsolatban az értékelők jó gyakorlatként emelték ki, hogy a jogszabályok széleskörű együttműködést tesznek lehetővé a kölcsönös bűnügyi jogsegély területén.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló Egyezményének végrehajtását értékelő 2012-es jelentése – többek között – előrelépésként értékelte a Központi Nyomozó Főügyészségen belül a Korrupció Elleni Ügyek Osztályának létrehozatalát, a Magyarország által a kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtása terén tett erőfeszítéseket, valamint azt, hogy a Büntető Törvénykönyv szabályozza a vesztegetés feljelentésének elmulasztása tényállását. 

Az Európai Bizottság 2014-ben publikált EU Antikorrupciós Jelentése megállapítja, hogy Magyarország integritás- és megelőzés-orientált megközelítést alkalmaz a közigazgatáson belül. Az Európai Unió 2014-es Versenyképességi Jelentése beszámol az átláthatóság erősítése érdekében a közigazgatásban 2013-ban bevezetett új intézkedésekről. 

Az OECD A növekedés jegyében című, 2015. évi kiadványa azt állapítja meg, hogy Magyarország az elmúlt 10 évben jelentős közigazgatási reformot hajtott végre. Az OECD jövőre vonatkozó szakpolitikai javaslataként megfogalmazottak alapján fokozni kell a kormányzati szervek közötti információáramlást és az adatbázisok integrációját. A kiadvány közigazgatásra vonatkozó további megállapítása, hogy a közbeszerzések területén erősíteni kell az átláthatóságot, valamint a versenyt.

Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni küzdelemnek szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). 

A Kormány 2012-ben döntött arról, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) kezdeményezéshez. Ezzel tovább szélesedett a nemzetközi szervezetekkel közös korrupciómegelőzési tevékenység.

Ennek keretében a korrupciómegelőzési feladatok összehangolásával megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat elvégezte Magyarország első 2 éves OGP akciótervének értékelését, melynek végrehajtása 2014. májusában fejeződött be és az értékelés alapján elkészített második akciótervet a Kormány kormányhatározati formában foglalta össze.

A vállalások tartalmazzák a helyi önkormányzatok működése nyilvánosságának erősítését; a központi költségvetés grafikus bemutatásának fejlesztését; az érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartás átláthatóbbá tételét a közszférában; az információszabadsággal kapcsolatos képzési elemek beépítését a közigazgatási szervek továbbképzési rendszerébe; fokozott ismeretterjesztést korrupciómegelőzés és integritás témában; a jogszabály- és stratégiatervezetek társadalmi egyeztetését támogató honlap létrehozását; az önkormányzati képviselő-testületi ülési jegyzőkönyvek, döntések kereshetőségének javítását; valamint a rendőri szervek könnyebb elérhetőségét és az állampolgárokkal való jobb kapcsolattartását elősegítő mobiltelefonos alkalmazás kifejlesztését.