Közös sajtóösszefoglaló a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal 2015-ben végzett korrupcióellenes tevékenységéről, az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről
2011. november 18-án a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.
A megállapodáshoz 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, míg 2014-ben a Belügyminisztérium is csatlakozott.
A résztvevők minden évben találkoznak és áttekintik az együttműködést. 2012-ben a Kúria, 2013-ban az Állami Számvevőszék és 2014-ben a Legfőbb Ügyészség adott otthont a találkozónak.
2015. december 10-én a Belügyminisztérium Márványaulájában került megtartásra a Korrupcióellenes Világnap alkalmából szervezett konferencia, amelyen dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, dr. Kónya István, a Kúria elnök-helyettese és dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamainak Budapestre akkreditált nagykövetei és diplomatái, a rendvédelmi szervek vezetői, valamint a sajtó nyilvánossága előtt – értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a találkozón elsődlegesen – az ügyészség közjogi szakága által folytatott korrupció elleni tevékenység részeként – a megbízhatósági vizsgálatok ügyészi gyakorlatát ismertette. A jogintézmény működtetését a jogalkotó ügyészi kontrollhoz kötötte. A megbízhatósági vizsgálat lefolytatására ügyészi jóváhagyást követően kerülhet sor, majd a vizsgálat befejezését követően az ügyész a végrehajtás törvényességét is ellenőrzi. E feladatokat az ügyészi szervezetben a közjogi szakág látja el. A Legfőbb Ügyészség célvizsgálata is megerősítette, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az ügyészség egymásra épülő feladatellátásán alapuló megbízhatósági vizsgálat hathatósan hozzájárul a korrupció visszaszorításához azáltal, hogy biztosítja a korrupt alkalmazottak kiszűrését. Így fokozottan érvényesül mind az egyéni, mind az általános preventív hatása. Az ügyészség tapasztalata szerint a jogintézmény a közterületi korrupció szűrésében volt leginkább eredményes. Emellett mára az állampolgárokkal közvetlen ügyintézési kapcsolatba kerülő „civil közigazgatás” vizsgálata is gyakorlattá vált. A célvizsgálat megerősítette, hogy ez utóbbi körben, valamint néhány speciális területen (például a bv vagy a polgári titkosszolgálatok) a részletszabályok további finomhangolására van szükség. Az ügyészség álláspontja szerint a megbízhatósági vizsgálatoknál a preventív célú általános szűrés és a konkrét személlyel szembeni ellenőrzés tartalmi ötvözetére kell törekedni.
A korrupció elleni egyre eredményesebb büntetőjogi fellépést tükrözik az elmúlt évek statisztikai adatai.: 2010-ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg 2014-ben 3 268 volt az összes korrupciós cselekmény. A növekedés oka döntően az eredményesebb felderítésben keresendő. A korrupciós bűncselekmények felderítése és nyomozása jelenleg is több szerv között oszlik meg. Ezen hatóságok közül a kiemelt hatáskörű Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt időszakban is kifejezetten eredményesen működött. Erre friss példa a záhonyi határállomáson szolgálatot teljesített rendőrök és pénzügyőrök elleni nyomozásokra, melyek során 2015 júliusában 25 helyszínen, októberben 39 helyszínen, míg november utolsó napján további 16 helyszínen tartottak a kollégák akciót. A két ügyben eddig összesen 82 gyanúsítottat hallgattak ki. A KNYF munkatársai emellett november elején a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó 13 rendőrt fogtak el. Ezen ügyek közös jellemzője az eredményes felderítő tevékenység, továbbá az akciók során a kiváló ügyészi-rendőri együttműködés.
A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés ügyészségi vizsgálata nyomán, a 2007-től 2010-ig, továbbá 2011-től 2014-ig terjedő időszakainak számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9%-ában utasították el a feljelentést és 38,8%-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok – folyamatosan csökkenő tendencia mellett – 2014. évre 4,0%-ra és 10,4%-ra estek vissza. Tehát a feljelentés elutasításával és a nyomozás megszüntetésével érintett korrupciós cselekmények aránya a második négy évben rendre alacsonyabb volt a megelőző négy évben tapasztaltnál. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában. Az elmúlt nyolc év átlagában az összes korrupciós cselekmény 57,5 %-a vádemeléssel fejeződött be. Ezzel szemben valamennyi bűncselekmény vonatkozásában a vádemeléssel érintett cselekmények aránya 31,8%.
A korrupciós és ahhoz kapcsolódó járulékos bűncselekmények elleni eredményesebb fellépést, illetve a belső integritást egyaránt célozzák az ügyészségen folyó szervezeti átalakítások. A bűncselekmények nemzetközivé válása, a vagyonmentés kérdése, illetve a terrorizmus finanszírozás fájdalmasan aktuális problémája miatt, 2015. május 1-jétől a Központi Nyomozó Főügyészségen belül két új osztály - a Nemzetközi Együttműködési és Koordinációs Osztály, illetve a Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozása Elleni Osztály - alakult. Ezen átszervezés folytatásaként, a terrorfenyegetettségre, illetve az új bűnözési formákra is reagálva, 2016. januárjában a Legfőbb Ügyészségen – a jelenlegi Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya átalakításával – két új főosztály – a Korrupciós és Kiemelt Ügyek Főosztálya, illetve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztálya – kezdi meg működését.
Az ügyészség idén áprilisi kezdeményezésére, a korrupciós bűncselekmények (például a befolyással üzérkedés) több módosítására is sor került. Az ügyészség álláspontja szerint a korrupció elleni küzdelemben a hatékonyabb felderítő munka, a titkos eszközök alkalmazhatóságának és felhasználhatóságának a mainál sokkal egyértelműbb, másrészt – megfelelő törvényi garanciák mellett – szélesebb mozgásteret engedő szabályozása, továbbá az ügyek elhúzódásának megakadályozása – ezen belül a hatályon kívül helyezések jelenlegi bírói gyakorlatának a felülvizsgálata – jelentheti a továbblépés lehetőségét. A most készülő új Büntetőeljárási törvény esélyt adhat e gyakorlati problémák orvoslására.
A korrupció a demokratikus folyamatok ellen hat, a demokratikus értékek érvényesülését akadályozza, és a jogállam eróziójához vezethet. Különösen igaz ez a tágan felfogott igazságszolgáltatás, az igazságügy területére. A korrupció megelőzése hangsúlyos, nemzetközileg is elvárt állami, kormányzati feladat.
Az új Büntető Törvénykönyvben a korrupciós bűncselekmények szabályozása megfelelő módon történt meg, egyes elemeit – például a gazdasági vesztegetésre vonatkozó szabályokat – az Európa Tanács is elismeréssel illette. Ugyancsak pozitív elmozdulást hozott a politikai pártok gazdálkodására és választási kampányaik finanszírozása vonatkozó szabályozás módosítása és kiegészítése. Így például a pártok kötelesek minden év május 31-ig pénzügyi kimutatásukat a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapjukon is közzétenni.
Az igazságszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódik a bírósági végrehajtás terén jelentkező visszásságok felszámolása érdekében elfogadott új szabályozási rendszer. Ez a végrehajtási szervezet állami kontrolljának erősítését, a végrehajtói kinevezési feltételek szigorítását (többek között a jogi végzettség követelményének előírásával), valamint a végrehajtási tevékenység átláthatóbb keretrendszerbe illesztését célozta. A fegyelmi felelősség szigorúbb szabályozása szintén megtörtént.
Az igazságügyi szakértők kulcsszerepet játszanak a bírósági, hatósági eljárásokban. Kiemelt szakpolitikai cél ezért az igazságügyi szakértői rendszer reformja. Ennek keretében egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben való szabályozásra kerül sor. Az elérni kívánt cél a gyorsabb, hatékonyabb eljárások elősegítése, a szakértők szakmai, jogi és módszertani kompetenciájának növelése, az etikus eljárás biztosítása. Ezt segíti elő a szakértői kamaránál létrehozandó minőségbiztosítás, a törvényességi felügyelet szigorítása, a felesleges bürokratikus szabályoktól mentes fegyelmi eljárás kialakítása.
Az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja az ügyvédekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok törvényi szinten történő világosabb rendszerbe foglalásának, esetleg kibővítésének szükségességét. A jogügyletek biztonságának növelése a korrupció megelőzésének is eszköze. Erre például az okirati biztonság fokozásával kerülhet sor. Az ügyvédekre vonatkozó hatékony fegyelmi felelősségre vonhatóság is ebbe a körbe sorolható.
A bírósági és ügyészségi jogállási és szervezeti törvények, valamint az eljárásjogi szabályozás alapvető garanciákat fogalmaznak meg a korrupció megelőzése érdekében. Ilyenek például a bírák és ügyészek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének előírása, a kinevezési és elmozdítási feltételek objektivitásra törekvő meghatározása, az összeférhetetlenségi szabályok kimondása. Ez utóbbira vonatkozó rendelkezések természetesen az új büntetőeljárási, polgári perjogi és közigazgatási perrendtartási törvényeknek is részét fogják képezni, a folyamatban lévő kodifikációs munkálatok során megfelelő kidolgozást nyernek.
Az Igazságügyi Minisztérium a korrupció elleni küzdelmet kiemelten fontosnak tartja, ezzel is megvalósítja az egyik kiemelt szakpolitikai célt, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítését.
Az elmúlt évben a kormányzati korrupcióellenes tevékenység összehangolásában újabb jelentős lépés történt: a széttagolt feladatrendszer egy kézbe, a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe került. A miniszter e feladatait a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével látja el, amellyel a védelmi és felderítési munkát ellátó rendőrségi szerv hatásköre jelentősen kibővült.
Ezen széleskörű feladat végrehajtása teljesen új szemléletmódot követelt meg, és a társadalmi összefogás, a hazai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint a hatékony integritásirányítási rendszer kialakítása „civil” gondolkodásmódú főosztály létrehozását igényelte.
A döntés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az új Korrupciómegelőzési Főosztály sikeresen integrálásra került a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezetében, és az egy év alatt megindított folyamatok, szakmai lépés-sorozatok élő bizonyítékai az új irány helyességének, amelyek számos oldalról lehetetlenítik el és gátolják a korrupció jelenségét.
A speciális belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési rendőrségi szerv öt éves fennállása alatt kidolgozott elvekhez és irányvonalhoz - megvédeni a munkájukat becsületesen végző állami alkalmazottakat a jogellenes támadásoktól és kiszűrni azon személyeket, akik hivatali helyzetükkel visszaélve magánérdekeket is érvényesíteni próbálnak - jól illeszkedik a korrupciómegelőzés új típusú megközelítése.
Ennek jó példája a Nemzeti Korrupcióellenes Program kidolgozása, amelyet a Kormány 2015. májusában fogadott el. A Program egy olyan átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz, amely egyéni, intézményi és rendszerszintű megelőző intézkedéseket irányoz elő a közszférára és a magánszférára egyaránt.
A korrupció elleni küzdelem, a jogellenes befolyásolási törekvések elleni fellépés mindenkor elsődleges feladat kell, hogy legyen, ennek során folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézni. Mindezek megoldása az együttműködésben, a párbeszédben és a közös fellépésben rejlik, amelynek követendő példája a jelen Konferencia.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés felhatalmazása alapján, az ÁSZ Stratégiájában foglaltakra építve közel 10 éve elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett és kiemelt figyelmet a korrupció elleni küzdelemre. Mindezt megerősítette, hogy az Országgyűlés 2015. július 6-án hozott 34/2015. (VII. 7.) OGY határozatban kimondta: elismeri és megerősíti az ÁSZ korrupciós kockázatok feltérképezésére irányuló, valamint az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységét.
A 2010-es éveket megelőző időszak korrupcióellenes tevékenységének eredményességét értékelve egyértelművé vált, hogy összehangoltabb és határozottabb fellépésre, egyúttal szemléletváltásra van szükség a tiszta közélet megteremtése érdekében.
A paradigmaváltást a kockázatfelmérésen és kockázatelemzésen, azaz a prevención nyugvó holland „integritás” modell jelentette, melyet az ÁSZ egy európai uniós támogatással megvalósult projekt keretében sajátított el 2007-2008-ban. A holland tapasztalatokat hasznosítva az Állami Számvevőszék egy egyedülálló „magyar modellt” fejlesztett ki, amely a következőkön alapul: megelőzés, kockázatokban való gondolkodás, az ellenálló-képességet növelő eszközök beazonosítása és alkalmazása, végső soron az integritás kultúra elterjesztése egy, a költségvetési szervekre kiterjedő országos kérdőíves felméréssel. Ennek megvalósítására hozta létre az Állami Számvevőszék az Integritás Projektet, amelynek lényege a közintézmények korrupciós veszélyeztetettségének és az integritás kontrollok kiépítettségének feltérképezése. Az Integritás Projekt elindítása óta több új elemmel bővült.
Az ÁSZ 2011 óta évente, idén már ötödik alkalommal végezte el felméréssorozatát, melynek célja a magyar közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezése, tudatosítása és ezáltal a megelőzést biztosító kontrollok erősítése. A 2015. évi adatfelvételben több mint 2550 intézmény vett részt, a résztvevő szervezetek alkalmazotti létszámukat tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint felét tették ki. A közszférában elindult szemléletváltást és az ÁSZ munkájának eredményét mutatja, hogy egyre bővül az Integritás Támogatók Köre, amelyhez ma több mint 2000 közintézmény tartozik. Ezt a Kört azok az intézmények alkotják, amelyek vállalják, hogy évről évre részt vesznek az integritás felmérésben, azaz elköteleződnek a korrupció megelőzését támogató kontrollok kiépítése mellett.
A felmérés eredményei szerint a résztvevő intézmények körében a korrupciós kockázatok csökkenését és a kapcsolódó irányítási, vezetési kontrollok szintjének emelkedését mutató, kedvező irányú változás tapasztaltható. Ennek legfőbb oka a veszélyek tudatosulása, a közszféra intézményeinek fokozódó elköteleződése, a közpénzek iránti felelősség növekedése és ezzel párhuzamosan a korrupció ellenes rendszerek és eljárások alkalmazásának növekvő elterjedése. Az integritás felmérés eredményei alapján nőtt az etikai kódexet alkalmazó, külső szereplőkkel való kapcsolattartást szabályozó, szervezeti kultúra javítását szem előtt tartó intézmények aránya.
Fontos eredmény és az ÁSZ tevékenységének hasznosulása, hogy a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat, valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Programban foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozó 1336/2015. (V.27.) Korm. határozat figyelembe vette az Állami Számvevőszék gyakorlatát, és a közszféra integritásának erősítését helyezte a program középpontjába.
Az ÁSZ állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál végzett ellenőrzései rávilágítottak, hogy a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek, egyebek mellett komoly korrupciós kockázatokat is hordozhat. Az ÁSZ négy pontos javaslatcsomagot állított össze, a Kormány pedig ennek hatására 2015. szeptember 15-i ülésén döntött a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói javadalmazási rendszerének megújításáról. A 1660/2015. (IX. 15.) Korm. határozat több más mellett azt is leszögezi, hogy az állami cégek vezetőinek szigorú etikai és integritás elveknek kell megfelelniük.
Az ÁSZ célkitűzése az integritás felmérések kiterjesztése más területekre, illetve a felmérési módszertan hasznosítása az ellenőrzésekben és az integritásirányítási rendszerek kiépítésénél. Ennek jegyében elindítja Integritás felmérését a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonja a felmérésbe. Ezen túlmenően módszertani útmutatót dolgoz ki az államigazgatási szervek részére – a Belügyminisztériummal és más kormányzati szervekkel együttműködve – a korrupciós kockázatok megelőzését, mérséklését szolgáló szervezeti szabályozások kialakítása és azok ellenőrzésének elősegítése érdekében.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredménye, hogy a korrupció elleni fellépés nemzetstratégiai szintű kérdéssé vált Magyarországon, az ÁSZ pedig motorja ennek az együttműködésnek.
A Kúria, mint Alaptörvény által konstituált állami szerv, a legfőbb bírói fórum a bírósági szervezet alaptevékenységéért, az ítélkezésért és annak egységéért tartozik felelősséggel. Az integritás alapú működés feltételeinek megteremtése és fenntartása természetes követelmény. Ennek szabályozása és biztosítása érdekében a Kúria eddig is sokat tett, és a 2014-ben elvégzett munkájáról a Kúria elnöke egy évvel ezelőtt már tájékoztatást adott.
A 2014. év feladata a belső kontrollrendszer működési mechanizmusának szabályzatba foglalása volt, amely megtörtént. A 2015. esztendő a szabályzat gyakorlatban történő alkalmazási feltételeit, működtetését dolgozta ki.
2015. október 15-én hatályba lépett a Kúria megújult Ügyviteli Szabályzatáról szóló 14/2015. számú Elnöki Utasítás.
2015. március 15-én hatályba léptek a Kúria Informatikai Biztonságpolitikájáról és Informatikai Biztonsági Stratégiájáról szóló Elnöki Utasítások. Az informatikai biztonságpolitika meghatározza a biztonság fogalmát, amely magában foglalja a kezelt adatok bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását, másfelől az informatikai rendszer elemeinek sértetlenségét és rendelkezésre állását. E szabályzatok foglalkoznak a védelem kulcstényezőivel, annak személyi feltételeivel, így különösen a Kúria alkalmazottainak rendszeres képzésével.
A Kúria elnöke által kiadott szabályzatok biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Az Országos Bírói Tanács 2014. októberében fogadta el a Bírói Etikai Kódexet, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba, és nemcsak a bírákra, de az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozóan is meghatározza a követendő és elvárható magatartási szabályokat.
A szabályozás mellett külön kell szólni a kockázatkezelésről, amely az integritási kockázatok felmérésével, elemzésével és értékelésével foglalkozik. A kontrollalapú kockázatkezeléshez a tevékenységek munkafolyamatait jól követhető ellenőrzési nyomvonal biztosítja, melynek szabályozása 2014-ben készült el. A kockázatelemzés végrehajtása a kockázatkezelési munkacsoport útján történik, amelyet a Kúria főtitkára vezet, és évente kétszer ülésezik. A munkacsoport feladata az intézmény működésében felmerülő kockázatok számbavétele, és a megoldási javaslatok kidolgozása. A munkacsoport módszere a probléma megállapítása, a problémamegoldás céljának a meghatározása, a feladat (módszer) kidolgozása, erre határidő megállapítása és felelős kijelölése.
A folyamat a kontrolltevékenység által válik teljessé, amelyet a folyamatos monitoring tevékenység biztosít.
A Kúria működésében ezáltal az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a felelősség követelménye érvényesül. A kockázatalapú belsőellenőrzés megfelelő bizonyosság nyújtását teszi lehetővé a vezetés számára, és megteremti az alapjait a tévedésmentes, hatékony döntésekhez. A Kúria 2015-ben, immár negyedik alkalommal vett részt az ÁSZ, Integritás Projekt keretében végzett korrupcióellenes fellépésben.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 2011. évben aláírt közös nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalást követően, stratégiai céljaival összhangban, folyamatosan alakítja azt a vezetési és irányítási rendszert, amely biztosítja a bíróságok integritását.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének utasításával 2016. január 1. napján hatályba lép a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat, amely az igazgatási tevékenységek összességét szabályozza és ezzel biztosítja az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatóságát, ellenőrzöttségét.
Elkészült a bíróságok integritás szabályzatának tervezete, amelynek egyeztetése a bírósági vezetőkkel folyamatban van, a hatályba lépés tervezett időpontja 2016. első negyedéve.
A szabályzat célja a bírósági szervezet integritásának biztosítása, megőrzése, az átláthatóság, a felelősség, a pártatlanság és a tisztességes eljárás, valamint az, hogy az integritást sértő magatartásokkal szemben egységes és arányos legyen a fellépés.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági szervezet integritásának felméréséhez szükségesnek tartotta megismerni a bírók véleményét, ezért kérdőívet állított össze, amelyet a bírák önkéntesen, anonim töltöttek ki. A kiértékelés folyamatban van, annyi azonban már megállapítható, hogy az állampolgárok, a bírósági vezetők, a sajtó, nem befolyásolják a bírók ítélkezési tevékenységét, és határozottan függetlennek érzik magukat.
Előkészítés alatt van a bírósági vezetők részére is a kérdőív, amely szintén értékelésre kerül.
2015. évben január 1.-i hatállyal életbe lépett az Etikai Kódex, 2016. január 1-én hatályba lép a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló szabályzat, ezt követően az integritás szabályzat. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a bíróságok integritásának további erősítéséhez.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az integritás kérdésében továbbra is elkötelezett, és folytatja az együttműködést a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az Állami Számvevőszékkel, a Belügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal.