Az Országgyűlés október 14-én elfogadta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által előkészített és beterjesztett, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt. A törvény célja a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése. A törvényjavaslat az országgyűlési tárgyalás során kiegészült a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer működésére vonatkozó garanciális szabályokkal.
A törvény elismeri a közösségi érdekek érvényesülése érdekében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket, biztosítva, hogy panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki élhet. Védelmük javára a panaszos, a közérdekű bejelentő adatait nem lehet nyilvánosságra hozni, teljes anonimitást élveznek. A törvény újdonsága, hogy a közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni, ennek üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik. A beérkező panaszok és bejelentések egyedi azonosítószámot kapnak, amelynek segítségével az ügyintézés folyamata az interneten bárkinek hozzáférhetővé válik. Az alapvető jogok biztosa ezen túl vizsgálja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát és tapasztalatairól az éves beszámoló keretében tájékoztatja a nyilvánosságot.
A jogalkotó támogatni kívánja a magánszféra fellépését a visszaélésekkel és korrupciós cselekményekkel szemben. Az elfogadott normaszöveg egyik újdonsága a bejelentővédelmi ügyvéd jogintézményének bevezetése. A bejelentővédelmi ügyvéd egyrészt fogadja a vele szerződött jogi személlyel kapcsolatos bejelentéseket, másrészt az ügyvédi titoktartás révén garantálja a bejelentő személyazonosságának védelmét. A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel.
Mindemellett a változtatások sora kibővült a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer megvalósításával. Így a foglalkoztató szerveknek lehetősége nyílik az előre meghatározott magatartási szabályok, illetve jogszabályok megsértésének visszaszorítására. A bejelentést a munkáltató köteles szoros határidőn belül megvizsgálni, az eredményről pedig a bejelentőt értesíteni. A nemzetközi vállalatok gyakorlatára figyelemmel az adatok külföldre történő továbbítására is sor kerülhet, feltéve hogy az adatkezelő szerződés keretében kötelezettséget vállal a bejelentésre vonatkozó magyar törvényi szabályok betartására és a továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelme biztosított.
A törvény hatálybalépésének időpontja 2014. január 1-je.