A Közigazgatási Program koncepcióját a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) (a továbbiakban: Program) folytatja oly módon, hogy az általános célkitűzésekhez igazodóan ezúttal már a kormányzaton kívüli szereplőket is orientálni kívánja, továbbá igyekezett a változó korrupciós jelenségekre, az újonnan megjelenő korrupciós kockázati tényezőkre is hatékonyan reagálni, a kompetenciák célirányos fejlesztésével, illetve a megelőzés területén eddig nem ismert módszerek bevezetésével.

A Program lefekteti a korrupció elleni kormányzati cselekvés főbb alapelveit, a cselekvési irányok meghatározásához szükséges elvi-módszertani alapokat, kitűzi az általános célokat és kitér a kapcsolódási, lehatárolási kérdésekre. A helyzetértékelés keretében összefoglalja a korrupció elleni fellépés magyarországi fejlődését, a korrupció megelőzésére tett kormányzati intézkedéseket, korrupciós elemzéseket, indexeket mutat be, foglalkozik a nemzetközi szervezetek megállapításaival, továbbá áttekinti a főbb nemzetközi antikorrupciós és integritás trendeket.

Figyelembe veszi a közigazgatás szereplőinek, továbbá a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő független állami szervezeteknek a véleményét és javaslatait.

Általános célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele, a hatósági eljárások fejlesztése, az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítása, a korrupcióellenes oktatás és képzés kiterjesztése, a szemléletformálás, továbbá a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer megteremtése; amely területekre vonatkozó intézkedésektől már középtávon a korrupcióval szembeni szervezeti és egyéni ellenálló képesség erősödését várja.

E célok eléréséhez szükséges eszköz a kapcsolódó jogszabályi környezet felülvizsgálata, képzések, oktatások, tájékoztatási kampányok lefolytatása. A Program a közszféra, az állami tulajdonú vállalatok és a versenyszféra, illetve a társadalom egésze vonatkozásában fogalmaz meg célokat, valamint épít a közigazgatás és a civil társadalom intenzív együttműködésére.

Az NKP-ban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében a Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2016. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1336/2015. (V. 27.), valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Programmal összefüggő intézkedések 2017-2018. évre vonatkozó terve elfogadásáról szóló 1239/2017. (IV. 28.) Korm. határozatok tartalmazzák azokat a konkrét intézkedéseket, melyek végrehajtása az egyes beavatkozási területeken azonosított problémák, feltárt hiányosságok kezelésére szolgálnak. Az NKP-ban az alábbi beavatkozási területeket határozta meg:
-    a szervezeti ellenálló-képesség növelése;
-    a közbeszerzések befolyásmentessége;
-    az átláthatóság növelése;
-    a közszolgálatban állók vagyonnyilatkozatai;
-    a hatósági eljárások fejlesztése;
-    az üzleti élet tisztaságának elősegítése;
-    oktatás, képzés, szemléletformálás;
-    a korrupcióellenes küzdelem személyi és tárgyi feltételrendszerének erősítése.

A Nemzeti Korrupcióellenes Programban (2015-2018) szereplő célok, a cselekvési tervekben meghatározott, és az azokkal összefüggésben vállalt egyéb feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az antikorrupciós küzdelem megszilárduljon, és hogy egyes jogintézményeink, törekvéseink külföldön is elismertek és követendők legyenek.

A Program végrehajtása során az intézkedési formák széles skáláját sikerült alkalmazni az értékalapú módszerektől a szigorúan vett szabályalapú – pl. jogszabály-alkotási – folyamatokig. A Program nóvumaként kiemelendő, hogy korrupciómegelőzési intézkedésekkel a társadalom széles spektrumát szólította meg: a 9-10. évfolyamos diákoktól az üzleti élet szereplőjéig, természetesen az alkalmazott módszereket, eszközöket a csoportok sajátosságaihoz igazítva.

A korrupció elleni küzdelem területén a legfontosabb, hogy a már elért eredmények megőrizhetők legyenek, és tovább folytatódjon a szemléletformálás a már kipróbált és bevált képzési módszerekkel, hogy minél több társadalmi csoport, szervezet váljon az integritás alapú működés elkötelezettjévé. A jövőre nézve tovább kell népszerűsíteni a kiadott módszertani útmutatókat, a szemléletformáló tréningeket, a magas színvonalú – esetleg akkreditált – szakmai képzéseket, de olyan területek felé is szükséges nyitni, melyek eddig a Programban nem kaptak helyet.

Az NKP végrehajtását, monitoringozását, valamint az antikorrupciós szakpolitika összehangolását már a Nemzeti Védelmi Szolgálat végezte.

Eredmények a Nemzeti Korrupcióellenes Program beavatkozási területei alapján:

1. Szervezeti ellenálló képesség növelése a közszférában:

  • ÁSZ Integritás Felmérése
  • Módszertani útmutatók
    • Az ÁSZ a Belügyminisztériummal közösen 2015-ben módszertani útmutatót adott ki kettős célból: egyrészt, hogy segítséget nyújtson az államigazgatási szervek korrupciómegelőzési helyzetének felméréséhez, korrupció ellenes kontrolljai kiépítéséhez, másrészt ezen kontrollok működésének ellenőrzését végző szervezetek számára támogatást nyújt az ellenőrzések elvégzéséhez. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/2/cf/a1000/M%C3%B3dszertani%20%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf
    • Önkormányzatok számára                                           

„Integráns önkormányzat” címmel, mely az önkormányzatok helyi sajátosságaikhoz igazodóan nyújt segítséget az önkéntes döntésük alapján vállalt korrupciómegelőzési és integritásirányítási feladataik eredményes ellátásához https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/4/73/32000/6290KorrupciomenteshivatalutmutatoBM%C3%96H%C3%81T0524.pdf

Az NVSZ a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal közösen készített módszertani útmutatója, amelyben az átláthatóság és a közbizalom erősítése érdekében az információszabadság fontosságára, a közadatok közzétételére és annak módjára hívják fel a figyelmet. Az útmutató összegyűjtötte a hazai önkormányzatoknál már megjelenő jó gyakorlatokat is. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/9/6f/a1000/informacioszabadsag_szakanyag.pdf

    • A költségvetési szervek számára készült az integritásirányítási rendszert – önkéntes döntésük alapján – kialakítani szándékozó költségvetési szervek számára, amely a különféle szervtípusok igényeihez igazodóan nyújt módszertani segítséget az integritásirányítási rendszerek kialakításához. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/2/65/22000/Aj%C3%A1nl%C3%A1s.pdf
  • Megtörtént a munkakörök korrupciós kockázatainak felmérése, amellyel tovább erősíthető a szervezeti integritás, hiszen a fokozott kockázatoknak kitett munkakörök, munkakörcsaládok esetén a szervezet vezetője ezen kockázatok ismeretében koncentráltabb kockázatkezelési intézkedéseket tud bevezetni.
  • Az összeférhetetlenség bejelentésével és ellenőrzésével kapcsolatos munkáltatói jogosultságok bővítése érdekében felülvizsgálatra kerültek a kapcsolódó jogszabályok, hiszen a pártatlan, befolyástól mentes működés megteremtését hátráltató tevékenységek is korrupciós kockázatot jelentenek egy szervezet működése tekintetében.
  • A 2016-os igazságügyi szakértői reform keretében az átláthatóság erősítése céljából elektronikus statisztikai adatszolgáltatás került előírásra az igazságügyi szakértők részére, továbbá szigorítás történt a bírósági végrehajtók képesítési követelményében.

2.    Közbeszerzés:

A beavatkozási terület központi célja az átláthatóság fokozása, a közbeszerzési eljárások tisztaságának, korrupciómentességének megteremtése az ellenőrzési mechanizmusok hiányosságainak kiküszöbölése és a bonyolult, összetett eljárások egyszerűsítése.

  • A Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázis, amely elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását.
  • A közbeszerzésekkel kapcsolatos adatbázisok fokozottabb megismerhetősége, széleskörű nyilvánossága: A Kbt. kibővítette az ajánlatkérő által kötelezően közzéteendő adatok körét a részvételi jelentkezésekkel és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésekkel; a közzéteendő adatokat közérdekből nyilvános adatnak minősíti, amelyet még üzleti titokra való hivatkozással sem lehet megtagadni. Így a KBA révén a közbeszerzési eljárásban született valamennyi dokumentum nyilvánossága biztosított
  • Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetése.
  • A Közbeszerzési Hatóság által kifejlesztett Napi Közbeszerzés mobilapplikáció.
  • Módosításra került a Közbeszerzési Etikai Kódex, mely a hozzá csatlakozók morális konszenzusának magatartásszabályainak megteremtésére hivatott.
  • A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Akadémia címmel képzés sorozatot indított 2016-ban, míg a Gazdasági Versenyhivatal olyan képzési programot dolgozott ki, mely az ajánlatkérői oldalon megjelenő szakemberek és a közbeszerzések ellenőrzésével foglalkozó köztisztviselők és kormánytisztviselők részére, amely a közbeszerzések során előforduló, a kartellezés tilalmába ütköző magatartások és kartellgyanús helyzetek felismerését, elhárítását szolgálja.

3.    Átláthatóság növelése:

Magyarország Alaptörvényének 39. cikke szerint „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
A kohéziós forrásokat felhasználása tekintetében további intézkedések megtétele szükséges, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílna arra, hogy a pályázók számára egyértelműen átlátható döntések szülessenek.

  • A Civil törvény módosítása: A hatályos jogi normák alapján a civil szervezetek működése kizárólag általánosságban szabályozott működési feltételeik adminisztratív ellenőrzését az ügyészség végzi, míg gazdálkodásuk egyes elemeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja. A civil szervezetekre vonatkozó megengedő és általános normáknak köszönhetően tényleges működésük, valós gazdálkodásuk átfogóan nem szabályozott, nem ellenőrizhető és nem is ellenőrzött. A civil szervezetek átláthatóságának növelése érdekében vizsgálat alá került a vezető tisztviselőik tekintetében a vagyonnyilatkozat megtételére köteles személyi kör szélesítésének lehetősége, mely eredményeként 2017-ben törvénymódosítási javaslata került benyújtásra. A Civil tv. a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvénnyel került módosításra. A törvény célja volt nyilvánossá tenni, hogy mely civil szervezet tekinthető külföldről támogatottnak.
  • Célként került megfogalmazásra az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok átláthatóságának és a felelős vállalatirányítási működési modell alkalmazásának növelése érdekében az OECD vonatkozó iránymutatása  átültethetőségének vizsgálatát, a közzéteendő adatok körének felülvizsgálatát, a közzétételi kötelezettség teljesítésének előmozdítását. Ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015-ben koncepciót dolgozott ki. A koncepció alapján a közzétételi gyakorlat támogatására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ajánlás kibocsátását javasolja az állami tulajdonú gazdasági társaságok számára, hogy azok a kötelező elemeken túl az üzleti titkokat és információkat nem sértő módon, minél több információt hozzanak nyilvánosságra tevékenységükről.

4.    Hatósági eljárások fejlesztése:

Célként került meghatározásra a közigazgatási szervek oldaláról diszkrecionális jogköréből eredő korrupciós kockázat csökkentése útján a költséghatékonyság és az elektronikus támogatások fejlesztése. Az állampolgárok oldaláról az elektronikus szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés és ezen szolgáltatások igénybevételének növekedése került meghatározásra.

  • Állampolgári oldalról az „Ügyfélkapu”, közigazgatási oldalról a „Hivatali Kapu”, továbbá a „Perkapu” felületei, valamint az ÁNYK és 2017-től az eSZJA érhetőek el.
  • A korrupciós kockázatok mérséklése céljából vizsgálat alá kerültek az automatizálható hatósági eljárások és a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek is.
  • E-közigazgatási fejlesztések: Az önkormányzati ASP rendszer, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér, eSzemélyi, OkmányAppok, továbbá kiemelendő a személyre szabott ügyintézési felületet (SZÜF) a szuf.magyarorszag.hu oldalon – ami egy speciális gyűjtőoldal, mely a hazai e-közigazgatási szolgáltatások origójaként, élethelyzetek szerinti rendszerezésben gyűjti össze az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, és teszi elérhetővé a lakosság számára.

5.    Üzleti élet tisztaságának elősegítése (bővebb információ a „Szervezeti ellenállóképesség növelése, üzleti élet tisztasága” menüben)

Az állam feladata a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítása. Az átlátható, és hosszú távon is kiszámítható üzleti környezettel a Kormány nagyobb vállalkozó kedvet teremt, a kis- és középvállalkozások megerősödése pedig hosszú távon az adóbevételek emelkedését eredményezi.

  • Az online pénztárgépek bevezetése.
  • Az online számlaadat rendszer bevezetése.
  • Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése.
  • Módosításra került a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályozás, és bizonyos feltétek fennállása mellett kötelezővé vált az időszakos rotálásuk.
  • A Gazdasági Versenyhivatal 2015 decemberében a Kartell Chat-tel, valamint a kartellekkel és az engedékenységi politikával kapcsolatos alapvető ismereteket bemutató kartell.gvh.hu honlappal támogatja a vállalkozások ismereteinek bővítését és segíti a versenyjognak megfelelő üzleti magatartásuk kialakítását.

6.    Oktatás, képzés

A közszféra munkatársainak pontosan ismerniük kell a közszféra szervezeteinek integritását biztosító szabályokat, érzékennyé kell válniuk az integritás kérdéskörére, jártasságot kell szerezniük a korrupciós jelenségek elhárításával kapcsolatban, és folyamatosan frissíteni kell a szervek működésének alapjául szolgáló etikai értékekkel kapcsolatos ismereteket.

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Integritás tanácsadó szakirányú képzésén 2013-2018 között 394 fő végzett.
  • A rendészeti továbbképzési rendszeren belül „Korrupció elleni küzdelem” című e-learning képzésen 50.535 fő vett részt.
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési programot fejlesztett a közszolgálati tisztviselők számára az integrált kockázatkezelési rendszer működtetésének elősegítésére
  • „A tartós külszolgálathoz kapcsolódó speciális integritásirányítási és integrált kockázatkezelési képzést” szervezett a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az NVSZ közreműködésével
  • „Te döntesz?” e-learning képzés a Belügyminisztérium irányítása alatt álló szervek hivatásos állományú tagjainak a korrupciómegelőzéssel kapcsolatos ismereteik bővítésére.
  • Felülvizsgálatra kerültek a tananyagok tartalmára, hallgatói létszámára, követelményrendszerére, és óraszámára is kiterjedően a közszférát érintő vezető képzési rendszer a korrupció felismerésére, kezelésére vonatkozó újabb ismeretek szempontjából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a korábbi BM KSZF közreműködésével.
  • Az NVSZ és a Nemzeti Oktatási Központ közös antikorrupciós képzései a rendőrség és ügyészség szakemberei számára.
  • A közszolgálati tisztviselők számára kötelezővé vált az egyes továbbképzési időszakokban legalább egy korrupciómegelőzési témájú képzésen való részvétel.
  • Nemzeti Védelmi Szolgálat belső trénerképzése
  • Az NVSZ és a Készenléti Rendőrség együttműködésében valósul meg a határvadászoknak szóló „Hogyan mondjunk nemet? Korrupciós helyzetek asszertív kezelése” című képzéssorozat.
  • A Nemzeti Védelmi Szolgálat az elmúlt évek során a KÖFOP Projekt keretében különböző témakörökben, összesen 45 rendezvényt tartott meg, több mint 1300 fő részvételével. (A rendezvényekről rövid beszámolók a Hírek menüben találhatóak.)

Témakörök:

  • Érdemi nyilvánosság az önkormányzati döntéshozatalban
  • Kockázatkezelési módszertan
  • Integritás az ügyfélszolgálati munkában
  • Szervezeti integritás erősítése a közszolgálatban
  • Értékelvűség az üzleti szektorban - Üzleti élet tisztasága
  • Integritásjelentéseket összegző és elemző műhelymunka
  • Korrupció és etika oktatás
  • Az NVSZ Tudományos Tanácsának műhelymunkája
  • KMF Kávézó témái:

Integritásmenedzsment eszközök a rendvédelmi szerveknél - A belső ellenőrzés és az ellenőrzési szolgálat helye a rendvédelmi szervek belső kontrollrendszerében

Integritásmenedzsment eszközök a rendvédelmi szerveknél – Integritás szempontok a rendvédelmi szervek humánpolitikai munkájában
A korrupció ellenes küzdelem érdekében az integritásirányítási rendszert – önkéntes döntésük alapján - kialakítani szándékozó költségvetési szervek számára készült ajánlás bemutatása
GDPR alkalmazása az integritás tanácsadói munkában

  • Az önkormányzatok értékelvű működésének támogatása című szakmai nap
  • Értékelvűség az üzleti szektorban konferencia
  • Integritás és antikorrupció - hivatásetikai konferencia

7.    Szemléletformálás (bővebb információ a „Szemléletformálás menüben)

  • ÁROP projekt: A 2015. szeptember 30-ig tartó ÁROP projekt keretében a társadalmi tájékoztató kampány célja volt, hogy tájékoztassa a lakossági célcsoportot a korrupciós jelenségekről, és az azok ellen tehető lépésekről, erősítse az állami szervekkel kapcsolatos állampolgári bizalmat, valamint, hogy népszerűsítse a www.korrupciomegelozes.kormany.hu tematikus weboldalt. A projekt országos és helyi médiában zajló médiakampányt (TV spot, rádióspot, nyomtatott hirdetések, internetes banner) és a célcsoportokkal történő személyes kapcsolatfelvételt – nyári tömegrendezvények, szakmai napok – foglalta magában.
  • KÖFOP projekt: A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2018-ban médiakampányt indított, megcélozva ezzel a 16 év feletti magyar lakosságot, illetve a Magyarországon működő multinacionális, valamint magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások közép- és felsővezetőit, valamint a közigazgatásban dolgozókat. A figyelemfelhívás a korrupciós jelenségek fajtáira, a követendő és kerülendő magatartásmódokra a korrupciónak ellenálló, felelős állampolgári attitűd erősítésére irányul.
  • tematikus rádiószpotok, online és nyomtatott sajtóban megjelent újsághirdetések
  • közösségi média felületek:
  • Facebook oldal: https://www.facebook.com/jatssztisztan/
  • Youtube csatorana: https://www.youtube.com/channel/UCBM4FZyluiXaP1ue10GdfbQ
  • Mobil applikációk: A HivaTaláló mobil applikáció a linkre kattintva letölthető: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.tisztessegesenveled.hivatalalo; https://www.microsoft.com/store/apps/9PGQSQL20VR7
  • Az Integritás Játék mobil applikáció a linkre kattintva letölthető: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.tisztessegesenveled.integritasjatek; https://www.microsoft.com/store/apps/9NJ44MZ0P6QL
  • A Gazdasági Versenyhivatal is hangsúlyt helyez a szemléletformálásra. Ennek jegyében készült el 2016-ban a „Kis- és középvállalatok, mint ajánlattevők és a közbeszerzési kartellek” címet viselő információs füzet, amelyből a kis- és középvállalatok vezetői tanácsokat kapnak a kartellben való részvétel elkerüléséhez és a nagyobb kartellkockázattal járó helyzetek kezeléséhez.

8.    Korrupcióelleni fellépés a rendvédelem területén

  • Hazánkban is hosszú távú cél, hogy a rendvédelemben erkölcsileg szilárd jellemű, a korrupciót elutasító és elhárítani tudó szakemberek dolgozzanak. Ennek megvalósítására az ÁROP-2.2.17.-2012-2013-0001.sz. projekt keretében a szilárd erkölcsiség (mint a korrupciós kihívásnak való ellenállás képessége) mérésére kidolgozták a SZEMmodellt. A SZEMmodellt egy 15 modulból álló, a rendvédelmi szervek specifikumait tartalmazó blended-learning tananyag ismerteti.
  • A Nemzeti Védelmi Szolgálat, mint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervének tevékenysége: megbízhatósági vizsgálatok és a kifogástalan életvitel ellenőrzés eszközeivel.
  • Az ESR projekt keretén belül 1170 db, valamint a Véda projekt keretén belül 26 db járőr autóba az ipari PC és a hozzá tartozó kamera beszerelése történt meg. Ezen eszközök szolgálati idő alatt folyamatos képrögzítésre, illetve a rendőri intézkedés rögzítésére alkalmasak.
  • A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat (a továbbiakban: VÉDA) kialakítása során 365 darab fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontot (a továbbiakban: KKEP) helyeztek ki az ország 134 balesetveszélyesnek ítélt útszakaszára, amelyek 2016. április 5-én kezdték meg üzemszerű működésüket.
  • 2016-ban került sor az Arcképelemző Központ kialakítására, valamint az arcképelemző rendszer elindítására. A rendszer igénybevételével a nyomozó hatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a bűncselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása, megszakítása, valamint az elkövetők elfogása és felelősségre vonása érdekében a nyomozó hatóság rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a terhelt személyazonosságát megállapítsák, illetve ismeretlen személyt azonosítanak.