Magyarországon a korrupció a társadalmi érdeklődés középpontjában álló jelenség. Élete során szinte mindenki hallott róla, vagy – rosszabb esetben – személyesen is tapasztalatokat szerezhetett a működéséről. A korrupció nem kezelhető csupán „egyszerű” bűncselekményként, következményei sokkal messzebbre mutatnak. A korrupció ugyanis aláássa a közintézmények működésébe vetett bizalmat, torzítja a piaci versenyt, növeli a közkiadásokat és csökkenti az állami bevételeket, valamint veszélyezteti a demokrácia működését.

Az államnak ezért kötelessége fellépni a korrupció ellen, és mindent meg kell tennie a jelenség visszaszorítása érdekében. Ezt a feladatot - a jogi és szervezeti keretek biztosításán túl - elsősorban a társadalmi normák megváltoztatásának elősegítésével, példamutatással és következetes fellépéssel tudja ellátni.    

Adatok, felmérések

Az Európai Unió 2014-ben publikált, korrupcióra vonatkozó Eurobarométer felmérése alapján a válaszadók 89 %-ának megítélése szerint a korrupció problémája jelentősen elterjedt Magyarországon. Ez a 2011-es Eurobarométer adatokhoz képest némi csökkenést jelent, ugyanakkor az európai átlagot jelentősen meghaladja. A magyar válaszadók mindennapi életük során kevésbé érzik magukat érintettnek a korrupcióval, mint az európai átlag. A magyar válaszadóktól az európai átlagot meghaladó mértékben kértek vagy vártak el csúszópénzt. A közintézményekkel kapcsolatos korrupció megítélésében Magyarországon következett be a legnagyobb javulás a 2011-es felméréshez képest, ám még mindig igen negatív a közszféra működésének megítélése.

A Transparency International 2014-es Korrupció Érzékelési Indexének (Corruption Perception Index – CPI) adatai szerint Magyarország a világranglistán a 47. helyet foglalja el, régiós összehasonlításban pedig közepesen fertőzött országnak számít. A felmérés hazánkra vonatkozó adatai kedvezőbb képet mutatnak, mint Csehország, Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia és Ukrajna adatai, ugyanakkor a listán hátrébb szerepelünk, mint Ausztria, Szlovénia és Lengyelország. Európai uniós összehasonlításban Magyarország a 28 tagállam második harmadának végén található. 

Az Állami Számvevőszék 2011. óta végzett Integritás Felmérései szintén fontos információkkal szolgálnak a hazai költségvetési szervek korrupciós és integritás kockázatairól. A 2014-ben több mint 1500 költségvetési szerv önkéntes részvételével végzett felmérés adataiból kiolvasható, hogy az integritásközpontú szervezeti kultúra kialakítása a kezdeti szakaszban tart Magyarországon. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy egyre több közintézmény kötelezi el magát az integritás kultúrája mellett, amit a felmérésben résztvevők növekvő száma is mutat.

A fenti felmérések alapján Magyarország a korrupció szempontjából a közepesen érintett országok közé tartozik.  A felmérések rámutatnak arra is, hogy a magyar társadalom korrupciós érzete nagyobb a lakossági adatfelvételekben bevallott korrupciós gyakorlatnál. A magyar lakosság átlagon felülinek érzi a korrupció szintjét, ellenben a korrupciós jelenségek mért valódi elterjedtsége megfelel az uniós tagállamok átlagának.